Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

520 BŰNVÁDI ELJÁRÁS. Bűnvádi eljá-igazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágás az eljárási szabályok rás. 10. §-ának végpontja alapján csak akkor eshetik a jbságok mbirálása Hatáskör, alá, mikor a jbság hatásköréhez utalt valamely más büntetendő cselekménynyel összekapcsolva fordul elő, ugyanazért az eljárási szabályok 10. §-ának emiitett végtétele alapján a jbgok által elbírált, különben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó büntetendő cselekmények a most hivatkozott 10. §-ban mállapitott elvnél fogva mint járulékok másodfokban is ama biróságok ill. tvszékek, vagy táblák hatáskörébe esnek, a melyek hatásköréhez tartozik ama másik büntetendő cselekmény, melylyel kapcsolatosan fordulnak elő. Ezekhez képest ki kellett mondani, h. azokban a bűnügyekben, a melyekben a jbságok az 1883: VI. t.-cz. 1. §-ában felsorolt vétségekkel és kihágásokkal anyagi halmazatban levő olyan kihágások felett is ítélnek, a melyek az 1880 : XXXVII. t.-cz. 44. §-a szerint első fokban a közigazgatási hatóságok hatásköréhez vannak utalva és az 1883: VI. t.-cz. 1. §-ában fel nem soroltattak, a m.-foku biráskodást a tvszékek gyakorolják. (1595/94. B. sz.) 1894. máj. 31. Hitel. 1894. június 8. a III. (btő) tanács ülésén. (6. sz. btő határ.) Határozattár. V. ö. Szeles Elek: A kir. ügyész felebbezési joga a jbgok hatáskörére utalt, magánvádra btetendő vétségek és kihágások esetén B. XXVI. 1. 21(J7. Debreczeni tábla: A jbiróságok hatásköré hoz utalt A-étségek és kihágások eseteiben köv. eljárás tárgy. 1880. 2265. sz. a. kibocsátott igazságügymin. rend. 84. §-a érteim, csakis az eljárást a jbgok előtt befejező véghatározat ellen lehet felebbezéssel élni. Tek. egyfelől, h. az eljárást befejező véghatározatnak nem tekinthető az az intézkedés, midőn a tárgyalás folyama alatt a vádlott ellen valamely, a tvszékek hatásköréhez utalt bűntett vagy vétség jelenségeinek felmerülte okából a tárgyaló biró a tárgyalást az emiitett rendelet 84. §-a értelmében felfüggeszti s az iratokat az ügyészhez teszi át, mert az eljárásnak a jbg. előtti befejezését nemcsak a r felfüggeszti" szónak nyelvtani értelmezése zárja ki, de különösen kizárja az, hogy az ekként vitássá tett hatáskör kérdését, ill. azt, h. valóban forog-e fenn tehát valamely oly bűntett vagy vétség jelensége, mely a tszékek hatásköréhez tartozik? a tsz. elbírálás alá vévén, akként dönthet, ha a jbg. részéről vitatott jelenség fenforgását meg nem állapítja s az ügyet illetékes elbírálás végett újból a jbghoz visszautasítja ; tek. másfelől, h. a többször emiitett rendelet 84. §-nak a felek érdekeit nem érintő, csupán a hatáskör tekintetéből a birói keze* lésré vonatkozó intézkedése oly parancsoló rendelkezést foglal magában, melynek alapján hozott birói határozat ellen sem a feleket, sem az ügyészt felebbezési jog nem illetheti, a mit megerősít az a körülmény is, hogy az ügyészszel a hozott határozat nem az a A) táblázatban, tehát nem azon alakban ős módon rendeltetik közöltetni, mely alak és mód a felebbezés nyilvánithatására az ügyész részére az emiitett rendelet 41. §-ban mhatározva van: abban az esetben, midőn a járásbíróságok tudáskörébe utalt vétség ragy kihágás tárgyalása közben a vádlott ellen valamely, a törvényszékek hatásköréhez utalt bűntett vagy vétség jelenségzi merülnek fel és ez alapon a biró az 1880. évi 2265. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 84. §-a értelmében a tárgyalást felfüggesztő és az iratoknak az ügyészhez áttételét mrendelö határozatot hoz, eme birói határozat ellen