Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉN V. 31 zettsége többé fenn nem áll. Különben még megállapítja, h. a vasuttár- Kereskedelmi saságnak szabadságában áll alapszabályait a magyarországi vasút háló- törvény, zatának megváltoztatása után saját belátása szerint mváltoztatni. Nyilván- 157. §. való tehát, h. a m. kir. államkormány a részére az alapszabályok 50. Alapszabá§-ában, az 1881. XLV. t.-cz. értelmében fentartott jóváhagyási joggal már lyók. nem rendelkezik, mert a szerződés I-ső czikke értelmében a vasúttársaság magyarországi vonalai már 1891. évi január 1-én lettek korlátolva, tehát azon időre visszaható erővel birnak a szerződés 16. czikkének intézkedései is, melyek szerint a társaság alapszabályait szabadon mváltoztathatja. A szerződés ezen intézkedése helyesnek csak ugy értelmezhető, h. az alapszabályok 50. §-ának az a része, mely szerint a módositás érvénye a m. kir. államkormány jóváhagyásától tétetett függővé, hatályon kivül helyeztetett és ezt érvényben nem tartja fenn az a körülmény, h. az alapszabályokban az az 50. §. tényleg még meg nem szüntettetett, mert jogilag mszüntette annak hatályát és érvényét a mindkét szerződő felet egyaránt kötelező szerződés ós pedig minden kétséget kizárólag. Nem tartozik ezen eljárás keretébe annak eldöntése, h. a m. kir. államkormány Magyarország területén lévő közlekedési vállalatok felett őt megillető felügyeleti jogot mily alapon és mily mérvben gyakorolhatja, de mellőzendőnek találta a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak ezen jogból merített érveléseit, kizárólag az okból mert a többször hivatkozott szerződés foganatba vétele által a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság Magyarországban mszünt közlekedési vállalat lenni, tehát ő reá a felügyeleti jogból levont jogosítványok nem alkalmazhatók. A jóváhagyási jog mszüntével a m. kir. államkormány, ill. annak nevében eljáró m. kir. kereskedelemügyi ministerium nem követelheti a vasúttársaságtól, h. az alapszabályai módosítását tőle kieszközölje. — Bp. tábla : Hhagyja, főleg azért, mert a m. kir. kormány a részvénytársaságok feletti felügyeleti és ellenőrzési jogot csak a fennálló törvények alapján gyakorolhatja ; mert a m. kir. kormány és a szabadalmazott osztrák-magyar vasut-társaság közt kötött, az 1891. XXXVIII. t.-czikkben az ország törvényei közé iktatott szerződés 16. czikkének, tehát a törvénynek világos rendelkezése szerint a magyar állam és a navezett vasúttársaság közt 1892. évi jun. 8-án kötött és az 1882. évi XLV. t.-czikkbe beczikkelyezett szerződés határozmányai hatályukat vesztették és ugyanabban a czikkben kimondatott, h. a nevezett társaságnak a magyar állam által beváltott vasutvonalaira vonatkozó engedélyokmányokból folyó minden joga és kötelezettsége a magyar állammal szemben mszünt és h. a nevezett vasúttársaságnak feltétlen szabadságában áll alapszabályait saját belátása szerint mváltoztatni; mert e szerint az 1882. évi XLV. t.-czikke beczikkelyezett szerződós 1. czikkének d) pontja is, mely a m. kir. kormány részére a nevezett társaság alapszabályaiban fentartott jogok gyakorlását biztositotta, az 1891: XXXVIII. t.-cz. idézett pontjának kétséget nem hagyó határozott intézkedésével hatályon kivül helyeztetett, más oly általános tv. pedig, melyet a m. kir. kormánynak akár a nevezett társasággal, akár általában a részvénytársaságokkal szemben hozzájárulási, ill. jóváhagyási jogát fentartaná vagy szükségesnek jelezné, nem létezik ós mert azáltal, h. az 1891. évi XXXVIII. t.-czikkbe beczikkelyezett szerződés 16. czikkében a nevezett társaság alapszabályainak saját belátása szerint való módosítására