Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BÜNTETŐTÖRVÉNY 369 keletkezett csupán a bűnösség fokát érintő kérdés tehát az. h. haragból v< 1878 : V, t.-CZ. enyelgő, vagy tréfálkozó kedvből bántalmazta-e a vádlott a sértett testet, mint- 301. §. hogy a tábla megállapítása szerint is fennáll az oki kapcsolat a vádlott Testi sertés. cselekménye s a bekövetkezett eredmény között, fenforog tehát a BTK. 301. §-ában mhatározott az a feltétel is, h. vádlott a sértett testének szándékos bántalmazása által oly sérülést okozott, a mely 30 napig tartott, minthogy ezek szerint a BTK. nem a 301-ik, hanem a 310-ik §-ában mhatározott büntetendő cselekmény forog itt fenn, ezeknél fogva a büntetendő cselekmény mivoltára s a büntetésre vonatkozóan, a tábla Ítéletének mváltoztatásával, a tszék ítélete, egyebekre nézve pedig a tábla ítélete az elsőbirósági indokok elfogadásával hagyatik helyben, a cselekmény vétségi jellegének megállapítására azonban a BTK. 20 §-ának 8. pontja felhivatik. (93. május 31. 10731/92.) 1899. Győri tábla : A tszék elfogadott indokaiból szintén begyőzöttnek találta a H. Gábor terhére megállapított büntetendő cselekmények elkövetését ; minth. azonban a M. Jánosnak okozott sértéseket illetőleg, dr. Cs. Ferencz tszéki orvos napló 5. alatti véleményében oda nyilatkozik, h. a vádlottnál fellépett dermét a homlok jobb oldalán ejtett sértés idézte elő s igy a derme a sértéssel okozati összefüggésben van; s minth. az igazságügyi orvosi tanács napló 38. alatti véleménye szerint is a derme a M. János által szenvedett s a 2. naplószám alatt fekvő orvosi látlelet 1—3. pontjában leirt sértések folyamányaként tekintendő : ennélfogva tekintettel arra, hogy a napló 1. a. fekvő orvosi látlelettel bizonyitva van ; h. a sértések gyógyulása 40 napig tartott, a tábla ezen gyógyulási időtartamot fogadta el a büntetendő cselekmény minősitósénél. Elfogadta pedig azért, mert, habár az igazságügyi orvosi tanács a M. János által szenvedett sértés és a következett derme közötti okozati összefüggést azért nem vélte megállapíthatónak, mert a derme csupán idegen külső fertőzés befolyása által lépett fel a szenvedett sértések maguk ezt nem okozhatták: mindazonáltal miután maga a sértés a tett folyománya, a melyhez a fenforgó esetben egy esetleges súlyosabb eredmény fűződött, éspedig a sérült activ és tudatos közreműködése s tudatos mulasztása nélkül: ennélfogva a tettes a tetthez fűződött egész eredményért bűnvádi felellöség alá vonandó. Minth. azonban a súlyosabb eredmény csak esetleges folyománya volt a tettnek és |jedig az akaratnak az eredményre való határozott irányzata s határozott czélba vétele nélkül; s minth. az eljárás adataiból az következtethető, h. a czivódásnál, mely H. Gábor házánál nyert folytatást és befejezést, a M. család, ha nem is kezdeményező, de arra okot szolgáltató módon lépett fel : ennélfogva a tábla ezen, valamint a tszék Ítéletében felsorolt s igy a túlnyomó mérvben fenforgó enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett a büntetés kiszabásánál a BTK. 92. §-át találta alkalmazhatónak s az egyébként büntettet alkotó tettet a BTK. 20. §-a értelmében vétséggé fokozta le. Egyebekre nézve a tábla elfogadta a tszék ítéletének indokait. (92. febr. 16. 2781/91.) — Curia: Hhagyja. (92. nov. 11. 5636.) 1900. Curia: Tek., h. az orvosi látlelet és vélemény szerint sértett K. Róza nemző részén 10—14 napi gyógyulást igénylő testi sértés okoztatott; tek. h. a BTK. 232. §-a esetében az erőszak fogalma alatt oly physikai hatás és erő használata értendő, a mely által a tettes a sértett Márkus Felsöbirósági határozatok. 1. kiad V. 24
