Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

358 B ÜNTÉTŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t.-cz. vagy szerek öngyilkossági czélra s bárminő eredménynyel, akár nem. (92. márcz. 15. 9378/91.) 284. §. 18S2. Curia: A férjes, habár tényleg elváltán élő nő nem követheti Gyermekóíés. el a BTK. 284. §-ában körülirt gyermekülés bűntettét (85. jan. 30. 8652/84. J. 85. 160.) — Azonos: Curia: (93. jun. 9. 4807.) 285. §. 1883. Curia : Tek., h. az elsőfokú bíróság Ítéletének indokaiban — Magzatelhaj- az eljárás adataival megegyezőleg — előadott tényállás szerint megállatás. pitottnak tekintendő, b. N. Gy. vagyonos korcsmárosnak K nevü 14 éves bajadon leánya házasságon kivül teherbe esvén, terhességét titkolta, s mint azelőtt, tánczolt és minden munkát végezvén, édes anyja nem ismerte fel leányának terhes állapotát, mikor azonban már ezt más idegenek is emlegetni kezdték, 1891. máj. 18-án leányát mvizsgáltatván Sz. J.-né kenő asszonynyal, utóbbi kijelentette, h. a leány előrehaladt terbes állapotban van, ekkor N. K. és anyja, N. Gy.-né felszólították — a közhir szerint magzatelhajtással foglalkozó — Sz. I.-nét, h. a N. K. magzatát hajtsa el, s ezért neki N.-né 10 frt jutalmat igért, a felszólított erre készséggel vállalkozván, a következő napon, vagyis május 19-én N. K.-val sáfránynyal és magyar borssal vegyitett pálinkát itatott, egyszersmind annak nemző részébe, ill. méhébe egy lúdtollal többször beleszúrt, minek következtében a leány nemző részéből víz vagy véres folyadék folyt ki, s a magzatburoknak ily módon eszközölt megrepesztése folytán másnap — május 20-án — kora hajnalban a szülés fájdalmai beállván, N.-né Sz. I.-nét hivta a beteghez, ez azonban rögtön nem mehetvén, mire megérkezett, a már mszületett élő gyermeket az ágyban anyja mellett fekve és N. nét is a szobában találta, ekkor ez utóbbi felszólította Sz. I.-nét, h. a gyermek köldökzsinórját vágja el, s bár ez eleinte vonakodott, azt állítván, h. ő ahhoz nem ért, N.-nének azon ujabb felszólítására, h. csak vágja el, a hol jónak gondolja, mert ő sem igen ért hozzá, Sz. L-né a kezébe adott ollóval a köldökzsinórt tövében elvágta, aztán a gyermeket megmosta, pólyába tette s ezután a gyermek rövid idő múlva meghalt. Habár ezen tényállás szerint megállapítottnak tekintendő, h. Sz. L-né, N. Gy.-né és N. K. vádlottaknak szándéka ós cselekvősége arra volt irányozva, h. utóbbinak méhmagzata elhajtassék, s hogy a korai szülés a magzatburoknak e ezélból eszközölt szándékos mrepesztése folytán következett be ; tek. azonban, h. a bonczjegyzőkönyv és az arra állapított orvosi vélemény szerint a gyermek a terhességnek nyolczadik hónapjában született meg, h. a szülés alatt és szülés után is élt és életképes volt, s h. annak halála a köldökzsinórnak tövében eszközölt elmetszése folytán elvérzés által okoztatott; tek., h. a BTK. 285. §-a alá eső magzatelhajtás büntette a magzatnak szándékos elhajtása vagy megölése által követhető el; tek., h. a méhmagzat elhajtásának feltételét a törvény idézett szavának meg felelőleg csakis az képezheti, ha az anyaméhre gyakorolt külbehatás által az abban létező magzat megöletik, uyy, hogy az már az anyaméhtől nem mint élőlény, hanem mint holttest válik el, vagy pedig ha méhmagzat élve válik el ugyan az anyaméhtől, azonban az az anyaméhbe gyakorolt dolosus külhatás következményéül, kevés idővel az elválás után elhal; tek., h. ez utóbbi eset a szülésnek korai bekövetkezése által is eszközölhető; tek. azonban, hogy ezen eset — a természet ismert törvényei szerint — még ki sem fejlődött tehát az anyaméhen kivül megélni nem képes magzatnak elhajtását fel-