Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

354 BÜNTETŐTÖRVÉXV. 1878 : V. t.-cz. mi czélra ; t. i. néhai J. Áron megölésére ; l.-r. vádlott ugy a vizsgálat, 279. §. mint a mai tárgyalás rendén szemébe mondotta, h. 2.-r. vádlott készítette Szándékos a botot s adta át neki, s h. ő t. i. H. Józsa meg is mondotta, k azzal emberölés. J. Áront akarja megölni, H. Szimion a tett elkövetése estéjén az erdő felé ment, tehát arra, a merre l.-r. vádlott A'isszatért; A. Petru azt vallja, h. l.-r. vádlott minden kérdés nélkül mondá neki és H. Szimionnak: „no ezzel végeztem, alig éri meg az estvét", a mit maga H. Szimion sem tagad s a mely körülmény az előleges egyetértésre világosan utal; a fent elősoroltakhoz véve még azt, h. 2.-T. vádlott előbbi vallomása visszavonását mivel sem tudja indokolni, sőt ő maga bevallja, h. a vizsgálaton tett vallomására senki által nem lett kényszeritve: mindezeknél fogva bebizonyitottnak volt veendő az, h. ő a J. Áron személyén elkövetendő súlyos testi sértést szándékosan előmozdította és mkönnyitette, tehát a BTK. 69. §. 2. pontja szerint bűnrészes ; s mivel a botnak hossza, vastagsága s súlyos voltából (4—5 kg.) következtethette, h azzal l.-r. vádlott J. Áronon, annak bármely tagját üsse is meg, legalább is 20 napot felülhaladó súlyos testi sértést fog okozni ; ezért a BTK. 301. §-ában irt s a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek volt kimondandó mint bűnrészes a BTK. 69. §. 2. pontja értelmében. A büntetés kimérésénél l.-r. vádlott H. Józsával szemben tekintetbe vétetett fiatal kora, beismerése, büntetlen előélete, s igy súlyosítók hiányában a 92. §. alkalmazása, valamint a 279., 289. §§. alapján kiszabott büntetés indokolt. H. Szimionnal szemben enyhítőül vétetett fiatal kora s büntetlen előélete, s igy súlyosítók hiányában a BTK. 302., 72., 66. §§-ai alapján kiszabott büntetés szintén indokolt. (1892. okt. 3-án, 4322. sz.) — A kolozsvári tábla: Az itélő tábla H. Szimion 2.-r. vádlottra nézve a bűnösség kérdését illetően az elsőbirósági ítéletet az ott felsorolt indokok alapján, mindazonáltal azoknak ama kiigazításával hagyta helyben, h. eme vádlott a vizsgálat rendén nem azt ismerte be, h. a botot J. Áron megöletése, hanem h. azt annak megveretése végett készítette ; továbbá, h. eme vádlottnak a vizsgálat és a végtárgyalás rendén vádlott-társa H. Józsa nem azt mondotta szemébe, h. a botkészitésre ama kijelentéssel kérte, h. azzal J. Áront akarja megölni, hanem azt mondotta szembe, h. a bottal J. Áront akarja megütni. A minősítésre és büntetésre vonatkozóan az elsőbirósági Ítéletnek H. Szimion vádlottra vonatkozó részét pedig azért változtatta meg s állapította meg a fent kitett módon, mert eme vádlott H. Józsa vádlott-társával az elhaltnak bántalmazására vonatkozóan megelőzőleg egyetértett s azt az eszköznek, vagyis a botnak elkészítése által előmozdította, illetve megkönnyítette, s mert a bántalmazásnak eredménye J. Áronnak halálát okozta, s minthogy ezt az eredményt vádlott már a botnak minőségéből is könnyen beláthatta, bűnössége a bekövetkezett eredményhez képest volt megállapítandó, s mert ily körülmények között a vádlottra elsőbiróságilag kimért büntetés tulenyhének tűnik fel, a kir. itélő tábla azt, tekintettel arra, h. a kir. ügyész a BTK. 302. §-át kérte alkalmazni s h. a börtönbüntetést egy és fél évben kérte kiszabni, mihez képest a büntetés súlyosabb nemben és magasabb mértékben állapította meg. Az ítélet egyebekben vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. (1892. nov. 28. 3614. sz.) — Curia: A tábla ítéletének H. Szimion vádlottra vonatkozó felebbezett része az enyhítő körülmény-