Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BÜNTETŐTÖRVÉNY. 347 volt, s különösen mert a vád tárgyát képező esetben nemcsak a mgyil-1378: V. t.-CZ. kölni szándékolt P. Zsigmond életét, hanem ennek neje és gyermekei, 278. §. tehát az adatok szerint öt ember életét á legnagyobb veszélynek tette ki. Qyilkossáq. A mellékbüntetések tekintetében a pénzbüntetést és a politikai jogok felfüggesztését azért kellett mellőzni, mert a pénz mint mellékbüntetés kiszabása a más vagyona mrogálása vétsége meg nem állapitása folytán helyt nem foghatott, a BTK. 289. §-a pedig mellékbüntetéstként csak hivatalvesztést rendel alkalmazni. A tábla az e.-bíróság Ítélete felebbezett részének indokait egyéb vonatkozó részeiben elfogadta. (93. jan. 12. 5504.) — Curia: Hivatalból üldözendő bűnügyeknél sértett felet egyedül kártérítés czimón illeti a feJebbezés, minth. pedig P. Zsigmond kárköveteléssel fel nem lépett, felebbezése e helyről visszautasittatik. (93. május 30. 3225.) 1S72. Kassai tábla: Tekintettel P. Zsóíia vádlottnak a tvszék részé- 279. §. ről is 1 elismert és megállapított züllötségére s anyagi nyomorára, illetőleg Szándékos ezekből folyó feldúlt s szakadatlanul izgatott kedélyállapotára: a tábla ez emberölés. esetben nem találja jogos mnyugvással megállapíthatónak, h. a nevezett vádlott kérdéses gyermekeinek (két tvtelen gyermekről van szó akiket vádlott a vizbe fulasztott) megölését azzal a higgadtsággal határozta el, mint ezt a BTK. 27S. §. mhatározása feltételezi. Ehhez képest a tábla a nevezett vádlottat a BTK. 279. §-ába ütköző két rendbeli szándékos emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek. — Curia : Tek. vádlott büntetlen előtételére, beismerésére, valamint arra, h. két gyermekét a csekély napi keresményből (vádlott, aki azelőtt szakácsné és dajka volt, mint mezei munkás naponta a legszegényesebb táplálékot és 10 kr. készpénzt szerzett) fentartani alig volt képes, e's h. a nyomort a születendő harmadik gyermek által reá háramlandő vj teher folytán elvisdhetlennek tartotta; tekintettel tehát arra, h. vádlott cselekményét — a mint azt a tábla is helyesen megállapította — feldúlt és folytonosan tartott izgatott lelki állapotban követte el: az enyhítő körülménj'ek nagy számánál és nyomatékosságánál fogva a BTK. 92. §-ának alkalmazása indokoltnak mutatkozik és ez okból vádlott fegyházbüntetése a mai naptól számítandó tiz évre szállittlatik le abból a vizsgálati fogsággal a BTK. 94. §-a értelmében nyolcz hónap kitöltöttnek vétetik. (92. szept. 21. 7716) 1873. Curia: Tek., h. az 1881. decz. 10-én mlialt M. Rebeka holttestének boczolásáról felvett jkönyv alapján szerkesztett orvosszakértői vélemény szerint a nevezett nő halálát a baloldali fejütérnek más személy által, éles eszközzel véghezvitt átmetszése következtében beállott elvérzés okozta; tek., h. az e.-foku bíróság indokaiban a bűnvádi eljárás eredményeként helyesen felsorolt bizonyító adatok szerint M. Rebekát Sz. József vádlott ölte meg; tek. h. a BTK. 278. §-ában mhatározott gyilkosság bűntettének mkülönböztető kritériumát: „az előre mfontolt szándékot'', vie ynek a fogalom természetében rejlő mellőzhetetlen elöfelte'telét képezi az öles iránti eszmének keletkezése és ezen eszme tnvalósitásának elhatározása, illetőleg tettleges mkezdése közölt bizonyos, habár nem szükségszerűen hosszabb időnek lefolyása ; továbbá ezen idő alatt az ölési gondolat érlelődése, a cselekményt, annak bűnös voltát, a véghezvitelt, a következményeket átgondoló mfontolás. mely mfontolásnak nem csupán a tett elhatározása alkalmával kell léteznie, hanem a bűntett véghezvitele alatt is fenn kell állnia; tek. h. a
