Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

26 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi a kereskedő vagy a társaságot a képviseletre jogosított valamelyik tag kezétörvény. hez adatott volna. Ugyanis a tvben használt „feljogosítja" szónak csak az 125. §. az értelem tulaj donitható, hogy a czégvezető, a ki a főnökével teljesen TJj beltag be- hasonló jogkörrel bir, a főnököt mindazokban az ügyekben, melyek az lépése a betéti üzlet folytatásával járnak, feltéthetlenül képviselheti, a nélkül azonban, társaságba, hogy a főnök hatalomkörét akár be-, akár kifelé korlátozhatná, de ebből meg az következik, hogy a czégvezető jogkörével az érintett természetű ügyekben ugyanazok a kötelességek vannak egybekapcsolva, melyeket a tv. magára a főnökre ró, vagyis akkor, ha a főnök nem kivánja maga a képviseletet gyakorolni, a czégvezető teheti ezt ugyanazzal a jogkövetkezménynyel, a mivel maga a főnök tette vagy tehette volna. Hogy a „feljogosítja" szónak a fent kifejtett értelem tulajdonítandó, kitűnik a keresk. törv. 93. §-ából is, ez a tvszakasz ugyanis nem azt rendeli, hogy a társaságot bíróságok előtt a képviseletre jogosított tagok mindegyike képviselheti, tehát oly személy is képviselheti, a ki a főnökével hasonló jogkörrel bir. Minth. pedig a kereset tárgyalására idéző végzés alp. czégnek czégvezetője kezéhez a tv. által előirt módon kézbesittetett, minth. az ily módon eszközölt kézbesítés, a fent kifejtettek szerint, éppen olyan hatálylyal bir, mintha az maga a társaság képviseletére jogosított beltag kezéhez történt volna, minthogy az ilyképp megidézett czégvezető a tárgyaláson megjelent és habár csak óvatosságból, de a védelmet alp. czég helyett mégis előterjesztette, minthogy a czégvezető által megidézett társaság helyett megjelent czégvezető tetszésétől nem tehető függővé az a kérdés, h. a társaság a czégvezető kezéhez adott idéző végzés által törvényszerűen megidéztetett-e s a társaságot akarja-e képviselni vagy nem s minthogy a jelen perrel érvényesített követelés alp. társaság tagjai közt fennálló és igy nem személyes viszonyból eredt, a dolog természete szerint tehát a per tárgyát képező követelés kétségtelenül oly ügyletre vokozik, mely a keresk. üzlet folytatásával kapcsolatos, melyben tehát a czégvezető eljárni a törv. értelmében jogosított, végül minthogy a czégvezetőnek az a kifogása, h. felp. keresetét nem a társaság, mint ilyen, hanem a beltag személye, illetve annak jogutódai ellen tartozott volna megindítani, törvényes alappal nem bir, mert a betéti társaság beltagja a keresk. törv. 125. §-a értelmében a társaság tartozásáért korlátlanul felelős lévén, mindenki, kinek a társaság ellen követelése van, jogosult ezt a követelést akár a társaság, mint ilyen, akár annak beltagja ellen érvényesíteni, felp. a betéti társaság ellen fennálló kamatjutalék követelését, tehát a még mindig bejegyezve levő alp. czég ellen érvényesíteni jogosult, ezeknél fogva az e.-biróság Ítéletét, a mennyiben fp.-t egyedül alp.-nek nem törvényszerű idézésére és a képviselet hiányára alapított kifogás folytán utasította el keresetével, megváltoztatni, alp. czéget törvényszerűen megidézettnek és képviseltnek kimondani s mert az eljáró kir. tvszék ekként a kereseti követelés érdemében még nem határozott, azt megfelelő határozat hozatalára kellett utasítani. (1893. febr. 1785.) 151. §. 1505. Kolozsvári tvszék : Alperes köteleztetik 950 frt tőkét ós ennek Részvényalá- jgss. évi jul. 17-től járó 6% kamatait és 38 frt 80 krban mállapitott perdéTe's magán- beli költsé^ét fP- »Erdélyi pincze-egylet bortermelők szövetkezete felszásubventióközti molás alatt" fp.-nek igazolt mhatalmazottja kezéhez végrehajtás terhe különbség, alatt mfizetni. Indokok: Alp. a keresethez A'/, alá eredetiben mellékelt