Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 117 tekintendő azon mód által, melylyel a m. kormányt súlyosan rágal- 1878: V. t.-CZ. mazó nyilatkozatát köztudomásra juttatni kívánta. Mert egy tanú- 258. §. kihallgatási jegyzőkönyv nyilvános mindazok előtt, kik a vonatkozó ügy Rágalmazás, megtekintésére mint ügyfelek és azak képviselői jogot nyernek: nyilvános mindazon hivatali közegek előtt, kiknek kezén az ügyiratok az ügykezelés külön szakaszain és a törvénykezés minden fokán át megfordulnak; nyilvános a közönség előtt, mely a jegyzőkönyv tartalmáról nyilvános tárgyalás folyamán értesül s hogy Dr. L. László éppen e nagy nyilvánosságra számítva tette nyilatkozatát, azt igazolja a vizsgálóbiró azon állítása, h. nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét különösen követelte, bebizonyithatónak mondva oly állításait, melyeknek alaptalanságát magasabb műveltség el Öl feltételezhető belátás folytán tudnia kellett, még ha azt más állította volna is. Ks hogy cselekménye mennyire czélzatos volt, azt igazolja azon körülmény, h. rágalmazó állítását később ezen ügyben történt kihallgatásakor is fentartotta, igazolja a sajtóbiróságí eljárás tárgyát képező azon cselekménye, mely szerint a Laczfaluban 1892. jul. 6-ára gyűlést hirdető, 1892. július 2-án kelt felhivása ugyanazon gyanúsításnak ismételten s még nyilvánosabban kifejezést ad s igazolják azon köztudomású szónoklatok és hírlapi közlemények, melyek vádlott gyanúsításának némi részben a haza határain tul is kifejezést adtak. A feltüntetett körülmények szerint Dr. L. László a m. kormányt a BTK. 258. és 2ü2. §. szerint büntetendő nyilvános rágalmazással bántalmazván, a hivatolt törvényszakaszokba ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kellett őt kimondani. Minth. azonban a vádlott által védekezésül felhozott azon körülmény, h. P. Zsigmond ellen Ö. István által elkövetett dynamit-merénylet történte után némely tévesen értesült hírlapok ellene kedélyét izgató, gyanúsító közleményeket hoztak, köztudomású dolog s azért vádlottnak azon védekezése, mely szerint tettét az említett hírlapi közlemények által izgatott nagyfokú ingerültségében 'követte el, figyelmen kivül nem hagyható : ezen körülményeknek, vádlott büntetlen előéletének s a rágalmazó nyilatkozjat visszavonásán k enyhítő okul vétele folytán, büntetése a BTK. 91. §. figyelemben tartásával az ítélet rendelkezése szerint volt kiszabandó. (93. január 27. 456.) — Debreczeni tábla : A tvszék ítéletét részben mváltoztatja, Dr. L. László vádlott fogházbüntetését négy hóra, a pénzbüntetést pedig 300 frtra emeli fel, ezzel a változtatással egyebekben a tvszék Ítéletét helybenhagyja, stb (93. febr. 22. ü04 ) 1822. A h.-szoboszlói kir. járásbíróság : A tárgyalás során beszerzett bizonyára vonatkozó adatok szerint beigazolást nyert azon tényállás, h. G. Lajos vádlott ez év május havában a kabai ev. ref. kurátor választására kitűzött határidő előtt való napokon E. Márton jelenlétében azt mondotta M. Mátyásnak, hogy G. Márton volt kurátor ts a pap közösen ezer forintot loptak el a kabai ev. ref. egyháztól, T. Márton előtt pedig ugy nyilatkozott G Lajos, h. G. Márton hatvan métermázsa búzát és sok pénzt lopott a pappal együtt az egyháztól s ezen állításához hozzá tette G. Lajos, h. „ki is lökjük azt a rücskös hunezut G. Mártont", T. Lajosné Sz. Juliánná előtt pedig azt állította vádlott, h. G. Márton a pappal együtt eltökitette az egyház sok pénzét. G. Lajos tagadja, h. a rágalmazó állításokat használta volna. Figyelemmel azonban arra, hogy M. Mátyás, T. Márton és T. Lajosné Sz. Juliánná, kifogás alá nem eső tanuk, esküvel erősített vallomásával