Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 199 alkalom csábította a büme ; miért is a BTK. 92. §-ának alkalmazása in-1878 :V. t.-CZ. dokoltnak találtatott. Másodrendű vádlott F. József a tárgyalás során 232. §. tagadta, h. ő bátyjának segédkezett volna; s ezzel szemben csakis a sér- Erőszakos tett terhelvén őt, bizonyítékok hiányában felmentendő volt. (189?. május nemi közösü27. 3194.) — Pécsi tábla : Minth. Sz. Erzsébet sértett ugy a vizsgálat fo- les. lyamán, valamint a tárgyalás alkalmával is maga jelentette ki azt, h. az erős kiabálásra F. Ede vádlott saját elhatározása folytán eresztelte öt szabadon és engedte, h. vádlott kezei közül meneküljön, és e szerint vádlott eme elhatározásának indokaira való tekintet nélkül az erőszakos nemi közösülés bűntettének véghezvitelétől önként elállottnak tekintendő ; ennélfogva vádlottat a bűntett kísérlete miatt bűnösnek nyilvánítani, illetve e miatt őt mbüntetni a BTK. 67. §-a első bekezdésében foglalt rendelkezés folytán nem lehetett. Minth. azonban vádlott az által, h. Sz. Erzsébet szemérem testéhez való jutás czéljából ennek ingét felhúzni, és ugyancsak a sértettnek védekezése czéljából összekulcsolt lábait erővel vzétfeszitem törekedett, erőszak alkalmával oly fajtalanságot követett el, mely a szemérmet sérti és a mely a BTK. 2^3. §-ában mhatározott tényálladékának összes alkatelemeit foglalja magában : vádlottat eme befejezett cselekményben bűnösnek kimondani és őt az e.-bírósági ítéletben is már számbavett en3Thitő körülménjTre való tekintettel, mely azonban Sz. Erzsébet sértettnek a vádlott által könnyen észlelhető zsenge koránál fogva még sem tekinthető annyira nyomatékosnak, hogy az egyedüli enyhítő körülmény a BTK. 95. ij-ának alkalmazását indokolttá tenné, a rendelkező részhen mhatározott büntetéssel büntetni kellett. A tvszék ítéletének fellebbezett egyébb rendelkezését az ítélő tábla vonatkozó indokai alapján hagyta helyben. (1892. nov. 14. 2205.) — Curia : Minth a vádlott beismerése szerint is az ő szándéka nemi közösülésre irányult, az pedig, h. ő ennek elérhetésére rőszakot is fejtett ki, bizonyítva van Sz. Erzsébet sértett •vallomáson és orvosi látleletén kivül még ama körülménynyel, h. nevezett sértett novemberben hűvös éjjel ruházat nélkül futott el lakásáról, mi arra mutat, h. a vádlott fellépése az ő ellenállási erejét felülmulta; minth. továbbá vádlott szándékának erőszakkal mkezdett kivételében a sértett segélykiáltásai folytán a tettenéretés veszélye miatt volt akadályozva és ily kényszer hatása alatt a cselekmény folytatásától való elállás önkétesnek nem tekinthető : a vádlott bűnössége, illette a vádbeli cselekmény minősítése és vádlott büntetésére nézve, még pedig arra való tekintettel, h. a kiviteli cselekmény az előkészületi lépéseket alig haladta tul, az ítélő tábla mváltoztatásával az eljáró tvszék ítélete, • egyebekben pedig az ítélő tábla ítélete hagyatik az abban elfogadott indokokból helyben. (1894. febr. 6. 5370/93.) 1799. Szegedi tábla: Az e.-bíróság ítéletének indokolásában előadott tényállás mellett, tekintettel sértett K. Erzsébetnek esküvel erősített ama vallomására, h. vádlott A. Ráda sértettnek a földre történt leteritése után a jelen volt D. Ferencznét a kezébe ragadott késsel való fenyegtéssel a helyszínéről távozásra szólította fel, s ennek e miatti eltávozása után vádlott hasonló fenyegetések közt rajta nemi erőszakot akart elkövetni, e végből a vádlott sértettet megcsókolta, a szoknyáját felemelte, s e küzdelemben sértettnek nemcsak a szoknyáját, kötényét és réklijét elszakította, hanem a vádlott kezében volt késtől sértett nő sérüléseket is szen-