Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
126 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi második bekezdése szerint azon esetben, ha a biztosítási szerződés megtörvény. szüntét a biztosított okozta, a biztositónak kártérítéssel tartozik, ennél484. §. fogva fp.-nek alp. elleni kártérítési jogát a kereseti ügyletre nézve megA kár meg- állapítani és alp.-t a mennyiségileg és valódiságilag nem kifogásolt keállapitása. reseti kár mfizetésére annál is inkább marasztalni kellett, mert jelen esetben a bizt. szerződés a kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja alatt érintett oknál fogva vesztette hatályát s fp'.-t a szóban forgó kártérítési jog a 486. §. második bekezdése alapján kétségen kívül megilleti és ezen mit sem változtat az alp. által vitatott téves érvelés, mivel jelen esetben nem az alp.-i, hanem a fp.-ileg hivatkozott §. alkalmazásának esete állott be. — Temesvári tábla : Az e.-bíróság ítéletét mváltoztatja s fp.-t keresetével elutasítja. Ind. : Alp. maga beismerte, h. a közte és fp. biztosítótársulat között 1888. évi szept. 21-től 1898. évi szept. 21-ig terjedő 10 évre kötött biztosítási szerződés 1890. évi szejit. 21-én azért vesztette hatályát, mert a visszatérő időszakban kötelezett díjrészletet meg nem fizette; fp.-nek tehát kártérítéshez a K. T. 468. §. második kikezdése értelmében nyilván joga van ugyan, keresetével mindazonáltal el volt utasítandó, mert a keresetbe vett összeg a szerződés mszüntéből származó kárnak nem tekinthető. Fp. ugyanis kár czimén azon 20'7,,-nyi öszszegben kéri megítéltetni, melyet alp.-nek a biztosítás után a szerződésnek 10 évig történt mkötésére való tekintettel engedélyezett. Minthogy azonban a szerződő feleknek jogukban állott a biztosítási dijat a társulati táblázatban foglalt díjtételektől eltérő összegben megállapítani, a szerződési megállapodással szemben a két összeg közötti különbség — tokintet nélkül azokra az indokokra, melyek a biztosító-társulatot a díjtáblázattól eltérőleg kisebb összegű biztosítási díj elfogadására indították, — a kár fogalma alá nem vonható s alp. mint biztosított annál a jogelvnél fogva, h. a szerződési megállapodás indokai csak akkor veendők tekintetbe s bírhatnak hatálylyal, ha magában a szerződésben feltételként vagy kikötésképpen kifejezést nyertek, igy alp. a rendesen alkalmazott és kivételesen megállapított díjtételek közti különbözet mtéritésére nem kötelezhető, hacsak kifejezetten nem vállalt kötelezettséget az iránt, h, a kérdéses különbözetet kártérítés fejében meg fogja fp.-nek fizetni abban az esetben, ha a biztosítási szerződés az ő hibájából megszűnnék, ugy de felp. nem is állította, annál kevésbé bizonyult, h. alp. ily kötelezettséget vállalt volna. — Curia : A táblának ítélete mváltoztatik és az e.-foku bíróság ítélete hagyatik helyben. Ind.: Az e.-foku bíróságnak ítélete annak indokainál fogva, de főleg azért hagyatik helyben: mert kétségtelen lévén, h. a felek közt létrejött két rendbeli kárbiztositási szerződés mszüntének a díjfizetés nem teljesítése által egyedül az alp. az okozója és h. ennélfogva a K. T. 486. §-ának második bekezdése értelmében alp. felp.-nek — a már lejárt dijakon felül — kártérítéssel tartozik. Kérdés tárgyát csak az képezheti, h. fp. alp.-tői kártérítésképpen követelheti-e a kereset tárgyává tett a 20% rabattos összeget, a melyet a 10 évre kötött mindkét biztosítási szerződésben mhatározott alapdijtételek szerint kiszámított biztosítási dijakból fp. alp. javára tényleg levonásba hozott és a mely összeg teljesen megfelel azon első két évre levont rabatt összegnek, mely alatt a biztositások tényleg hatályban fennállottak és a mely két év alatt fp. a koczkázatot tényleg viselte is — ez a
