Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
68 DOLOGI JOGI >K. Italmérési jog annyival inkább, mert 188S : XXXVI. t.-cz. 21. §. 1. pontjára alapított zálogés kártala- jogi igény csak az esetbot nyer érvényesülést, ha a jelzálogos hitelező igazolja, Jlitása. h. a kártalanítás alapjául szolgáló itali,/('rési jog a jelzálogul lekötött ingatAz italmérési lannal elválaszthatlak kapcsolatban van, mert ugy ezen trv. mint az 1881 : jog jogi ter- LX. t.-cz. 131, §-ának második bekezdése szerint más szempont alá esnek mészete és vi- azok a kir. kisebb haszonvételek, a melyeknek gyakorlata valamely ingatszonya a föld- lannal elválaszthatlanul van egybekapcsolva, mint az ily mszoritástól ment birtokhoz, más kir. kisebb haszonvételi jogok; \V. J. igénylő azonban azt, h. az általa igényelt kártalanitás alapjául szolgált italmérési jog a n.-kövesdi .".4. sz. tjkvben a közbirtokosság nevére felvett korcsmaépülettel és egyéb ingatlanokkal elválaszthatlanul össze lenne kapcsolva, h. tehát az nem képezte a nemesi birtokok tartozékát — nem igazolta. — Curia: Hhagyja, mert abból, h. a közbirtokosságot illetett italmérési jog a nagy-kövesdi 34. sz. tjkvben felvett épületben gyakoroltatott, minth. e lielyiségnek más alkalmasal>Lal felcserélése a közbirtokosság tetszésétől függött, nem következik, h. az. t. i. az italmérési jog a korcsmaépület, ül. ennek telkével elválaszthatlanul össze lett volna kapcsolva] és mert a B. K. Ferencz és Francziska nagy-kövesdi italmérési jogának mint tartozéknak az 1868 : L1V. t.-cz. 241. §. értelmében összeirása és mbecslése által W. .J. igénylő más zálogjogot nem szerzett, mint a mivel végrehajtási zálogjogának a fővagj^onra bekeblezése folytán már előbb birt, miből következik, h. a nevezett igénylőnek az az álláspontja, h. a kérdéses italmérési jog a C) alatti jkv szerint külön is végrehajtás alá vonatott volna, tartható alappal nem bir. (92. ang. i!0. 8110. Ü. L. 92. 40.) A kártalani- 100. M.-szigeti tszk: A Hotinka községi gk. román ajkú iskola felettes tási összeg a hatósága által a Hotinka község közbirtokossága ellen az egész 2500 frt tulajdonost iZ-ért. járadék-szelvénylap és 20 frt készpénz tjdonjoga iránt támasztott igény leti és nem a elutasittatik s a letétben levő összeg a Hotinka községében urbériséget veszhaszonélvezőt. tett v°h földesurak, illetve azok jogutódai között abban az arányban fog — Italmérési kiosztatni, a mint az úrbéri kárpótlást nyerték. Ind.: A hivatalból eszközölt jog elbírtok- nyomozás s ahhoz csatolt úrbéri rendezési iratokból kitűnik, hogy Hotinka lása. község úrbéres község volt, ott tehát a regalejog a földesurat illeti annak mváltásáig. Az iratokból kitűnik, h. ugyanott az arányper folyamatba tétetett ugyan, azonban abban hagyatott, mert az italmérési jog jövedelmén kivül semmi közös vagyon, melyre az arányosság behozandó volt volna, nincs a község területén. A volt földesurak kilétét és kárpótlásaik mennyiségét a csatolt s földtehermentesitési pénzalap igazgatóságától nyert 3293. sz. a. iktatott hiteles kimutatás tanusitja. Ezzel a kimutatva levő földesúri joggal szemben az iskola által támasztott igény meg nem állapitható, mert az iskola által csatolt, L858. ápril 13-án kelt alapítvány-levél, nem ered azoktól, kikel a regalejog illetett s ha tőlük eredő volna is az, minth. annak világos tartalma-szerint az azt aláirtak a regale jövedéknél addig, mig fennáll, rendelték iskolaépület költségeire fordittatni, de ugyanez azt is tartalmazza, h. annak mszünése után adókulcs szerint vállaltatott viseltetni az iskolafenntartás: tehát ha a volt földesurak állították volna is ki az 1858. ápril 13-ik okmányt, 1890. jan. 1-től továbbra reájuk nézve kötelezettség nem háramlik. Az iskola állal igénye támogatására felhozott elbirtoklás, az 1836: XII t.-cz. értelmében az arányosság tárgyául szolgáló közjövedelmekre nézve helyt nem foghatván, épugy nem vehető figyelembe, mint nem vehető figyelembe
