Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

56 Dl >L< >G1 .JOGOK. Szolgalom, arra folyamodó nem szerezhet, i 1892. okt. 24. 2,338.) - Győri tábla: Hhagyja Haszonélvezet indokaiból és azért, mert a haszonüvezet személyes szolgalmat képez, az átruházása, tehát, a mennyiben az átruháztatás, illetve elidegenithetés kikötve nincs, az ingatlan tjdonosának beleegyezése nélkül )>iásra át nem ruházható. (1893. jan. 18. 8. J. 93. 38.) Útszolgalom. 87. Curia: Az A''. a. adás-vevési szerződésben alp. részére kiiköttetett, hogy az általa fp.-nek ós férjének belsőségén, kerten és földterületen a nagy ráskai malmához vezető utat vevők ingyen tartozzanak adni és pedig* ezen nti szolgalomra nézve oly világos kijelentéssel, h. ez mindaddig, mig a nagyráskai malom meg nem szűnik létezni, fenn fog tartatni, vagy addig mig a mondott malom létezik, az útszolgalom msziintetése nem követelhető. Minélfogva habár a tanuk azt bizonyitják, h. a malom jelenleg működésben nincs s a hozzá vezető vizzsilip (fludor) is elromlott és igazítást igényelt, a szakértők pedig megállapították, h. a faszerkezetből álló malomépület egyik oldala bedűlt, s belső szerkezete is romlott, a malom létezését mszüntnek tekinteni nem lehetett, mert alp.-nek jogában állott és áll a malom működését szünetelésben tartani anélkül, h. tjdonis ezzel most összekötött szolgalmi jogát elvesztette volna mert továbbá abból, h. jelenleg a malom rossz karban van, a szolgalom msziintetését szintén nem lehet következtetni, mert fp. nem hozott fel bizonyítékot arra, h. alp. a malmot mszüntetni kívánja, sőt ellenkezőleg alp. kijelentette, h. malm it helyre kívánja állítani, a •/. alattival pedig bizonyítja, h. nagy-ráskai malmának fentartását a vízjogi tv. érteimégen — még a jelen per mkezdése előtt — szabályszerűen bejelentette, miből a malom fentartásának szándéka, valamint az, h. a malom — jóllehet rossz állapotban — most is létezik, kétségtelen lévén, fp.-t keresetével el kellett utasítani. (92. okt. 20.) E határozat rábeszélését (J. Sz. VII. 584.) Útszolgalom 88. Szabadkai ^..'Fp. keresetét arra alapítja, h. 1. r. alp. s ill. a elbirtoklása, többi alp.-ek jogelőde néh. Balko M. Mátyás, az 1. a szerződés érteiméhen — Háboritat- még 1868-ban eladták neki a szabadkai 2194. tkjkv. 17801. hrsz. ingatlant lan út kiesz- s ahhoz bejáró utat kieszközölni kötelezt<rk. azonban ezen kötelezettségüket közlése. többszöri felszólításra sem teljesítették, miért is a közlekedési ut kieszközlése re s átadására köteleztetni kéri, ezenfelül a 7563 89. sz. pótkeresetéhen ezen kérelmétől eltérőleg a 2. •/. alatti térképen vörös vonallal jelzett irányban levő útnak saját költségünkön leendő megvásárlásra és rendelkezésre bocsájtásában marasztalni kéri alp.-eket. Ezek folytán tek., h. fp. az 1868. évi szerződés kelte óta az eladott ingatlant háborítatlanul birtokolja s közlekedési utat bírt, mindaddig tehát, mig ezen jogaiban meg nem háborittatik, az alp. szavatosságát igénybe nem veheti, ezenfelül tek., h. fp. a módosított pótkereseti kérelmében alp.-eket a D. alatti vázrajzban saját kénye szerint jelzett útnak mvételére s birtokbani átadására köteleztetni kéri, minthogy azon kérelme a per során eredetben csatolt adásvételi szerződés tartalma szerint az alp.-ek ennek teljesítésére nem kötelezhetők, mindezeknek figyelh mbe vételével fp.-t keresetével ezúttal elutasítani kellett (90. jul. 1. 11631.) - Curia: Hhagyja. Ind.: Előre boósájtatik, h. akkor, midőn örökös öröksége erejéig marasztalandó, vagyis midőn az örökös azon kifogással élt, h. e kért marasztalás mérvében nem örökölt, az örökség minősege és meriynyisége a perben kimutatandó és a marasztalás esete'n az Ítéletben meghatározandó, következőleg, h. még azon esetre is. ha jelen perben örökség erejéig leendő marasztalásnak hely volna, az örökség kimutatása a végrehajtási