Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

30 DOLOGI JOGOK. Szerzői jog. azért állapította meg, mertjeién esetben pertársasúg forog fen és ez ok miatt Szépirodalmi a per elbírálása már nem tartozik a tvszék, mint csődbíróság hatásköréhez, dolgozat jogo- (Csődtörv. 153. §.) — Alp.-ek felpereskedhetési kifogást is érvényesítettek, sulatlan köz- mert fp. kereshetőségi jogosultságára nézve nem bizonyította a kérdésben lése. forgó czikk szerzőség'ét és mert azért mástol a diját már megkapta, ennek következtében ha még bizonyítva is lenne felp. szerző volta, az e czimü foga másra szállott át. A tvszék alp.-ek e kifogást elvetette, mert az annak alapját képező első okot, tekintettel arra, h. a midőn szerzőül fp. van mnevezve, alp.-ek bizonyítani kötelesek (1884. XVI. t.-cz. 28. §.) és ezt nem tették, mig a második okra vonatkozólag a kihallgatott tanú K. József azt adja elő, h. a díjazásra nem emlékezik, s bárha a keresetben fp. azt adta is elő, h. a kérdéses elbeszélés az „Erdélyi Híradó" számára irta, s bárha e lap szerkesztője a beküldésből kifolyólag azt tjdonáuak tekintette de mivel fp. a tárgyalás rendén tagadta, h. ő a szerői jogát K. József lapszerkesztőre korlátlanul átruházta volna: a kifogással élő peres félnek kötelessége lett volna oly jogczimet kimutatnia, mely alkalmas a szerzésre, ezt pedig alp-ek mtenni feledték. — Alp.-ek közül a csődtömeg részéről tömeggondnok alperesithetési kifogással élt, mert a bitorlás személyes jelleg'ü, O. Ferencz közadós személyes képességét nem vesztette el, a csődtömeg pedig közadós vagyonából nem örökösödés, sem hagyományozás utján nem származott és ha fp. vélt követelését e.-rendü alp.-sel szemben érvényesíteni akarja, azt csakis mint személyes hitelező bejelentés utján teheti. E kifogást a tvszék nem fogadhatja el, mert a kérdéses naptár kiadója közadós, mely minőségénél fogva őt megillető érték a csődtömeghez tartozó vagyonnak tekintendő, a melyre nézre közadós a csődnyitás joghatályának kezdetével ugy kezelési, mint rendelkezési jogát elvesztette. A mi a többi felhozott okokat illeti, azok nem tartoznak az alperesithetés kérdéséhez, s ezért az ügy érdeme elbírálása sorjában fognak megoldást nyerni. — A per érdemágára vonatkozólag alp.-ek első sorban felhozták azt az ügydöntő kifogást, h. a keresetben hivatolt közlemény a bitorlás elkövethetésének tárgya nem lehet, ezt azonban a kir. törvényszók megállhatónak nem találta, mert a kereseti „Bordás Mihály" czimü érzékeny történet elbeszélést foglal magában, mint ilyen szépirodalmi dolgot képez (1884. XVI. t.-cz. 9. §. 2. pont), ezt megállapítani a bíróság hivatott. (Szerz. j. törv. 30. §.) Alp.-ek hivatkoztak arra, h. az „Erdélyi Hiradó" czimü napi lapot és a jelzett naptárt egy nyomdában készíttették, s ily esetben gyakorlat az átvétel, ezt azonban a tvszék bizonyítás tárgyává sem tette, mert a szerzői jogról alkotott tvnynyel ellentétben áll. Elsőrendű alp. felhozta a jóhiszeműségét és ezt K. József, mini az „Erdélyi Híradó "felelős szerkesztőjén tjdonosa engedélyére alapithatja, bár az engedélyt bizonyítani nem sikerült, de ez az alp.-sel szemben sulylval bírónak azért nem vehető, mert az O. Ferencz személyes felelőssége még: állapithatására lehet befolyással, a ki perbe vonva nincs, mig a csődtömeg saját gazdagodása erejéig felelős, ilyennek mtörténetét felp. még nem is állította, annál kevésbé bizonyította; melyek miatt fp.-t O. Ferencz csődtömegével szemben kártérítés czimén felszámított követelésével el kellett utasítani. Másodrendű alp. tagadta, hogy ő a többszörözött müvet szándékosan üzletszerüleg áruba bocsátotta. Fp. a 2. '/. alatti levelére hivatkozva állította, h. annak vétele után másodrendű alp. árusítása már szándékos, az árusítás ténye bizonyítására a tömeggondnoki számadásokra hivatkozott és