Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
POLGÁRI TÖR VÉNVKEZÉS. megerősítő vallomása is, szemben azzal, li. V. Adolf az Ai alatti, a 1881: LlX. tőzsdebirósági kikötést is magában foglaló kötlevelet mégis aláirta, ügye- t.-cz. lembe nem jöhet; tek. végre, h. annak elbírálása, vájjon a K. Lajos névé- 94. §. ben P. Adolf által aláirt körlevélből származtatott kötelezet'ség terheli-e Tözsdebiróalp.-t, K. Lajost, az ügy érdemére tartozik; helytelenül rendelkezett az ság. eljárt elsőbiróság, midőn alp. illetékességi kifogásának helyt adott, ugyanazért végzését mváltoztatni, s alp.-t, ki kifogása által arra okot szolgáltatott, a felfolyamodás költségének mfizetésére kötelezni kellett. (Félegyházy, id. m. 117. 1.) 1134—1136. Curia: A mennyiben a színleges ügyvivő (falsus procurator) állítólagos mhatalmazását valamely választott bíróságnak, jelen esetben a bpesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, alávetette, ezen kötelezettség a színleges ügyvivőt is terheli és a vele szerződött fél ezen jogának érvényesítését is követelheti. (618/66.) — Azonos: Curia: 1040 91. 1187. Curia: Igaz ugyan, h. a kereskedelmi társaságok kötelezettségcinek elvállalása rendszerint csak oly módon történhetik, a mint ez a czégjegyzés iránt történt megállapodás alapján a czégjegyzékbe bevezettetett, illetve részvénytársaságokra nézve az alapszabályokban meghatároztatott, mindazonáltal helyesen rendelkezett az elsőbiróság, midőn a fenforgó esetben az illetékessége ellen tett kifogást elvetette; mert. a mint ezt indokaiban a tárgyalás rendén előadottak és becsatolt okiratok megfelelő figyelembe vételével kifejtette, alperes a C) alatti kötlevélben foglalt ügyletét az ő nevében kötöttnek a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmából kitetszőleg nemcsak kifejezetten beismerte, hanem az emiitett okiratban említett ügylet egy része mindkét szerződő fél részéről teljesíttetett is; alp.-nek a tárgyaláson előterjesztett s az elsőbiróság végzése ellen beadott felfolyamodásában is f.entartott az a kifogása tehát, hogy az ügyvezető igazgató által a reá ruházott hatáskörben mkötött ügyletnél csak a C) alattinak a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságára vonatkozó kikötés, illetve alávetés nem bír joghatálylyal, annál kevésbé vehető figyelembe, mert a D) atatti levelében alp. részvénytársaság a C) alatti szerint mkötött ügylet feltételeit, mint saját megállapodásait emliti, miáltal a 0) alatti okirat egész tartalmát az ő nevében kiállitottnak elismerte, s minden rendelkezése tekintetében jóváhagyta; de különben is alp. beismerésével bizonyítva lévén, hogy Lesser igazgató a C) alattiban foglalt ügylet mkötésére jogosultsággal birt; lek., h. az ily mhatalmazott az ügylet összes feltételeinek meg állapit ás ár a hivatott, ahhoz, h. a tőzsdei választott bíróság illetékességét kiköthesse, illetve ennek az általa az ügyletnél képviselt cze'get alávethesse külön meghatalmazásra nem volt szükséqe, a mennyiben ily kikötés megtehetése az ügylet kötésére jogosult kereskedelmi mhatalmazott jogköréhez tartozónak tekintendő. Ezeknél fogva a m.-biróság végzésének mváltoztatásával az e.-bíróságnak a birói illetékesség tárgyában hozott végzését helybenhagyni, egyúttal, minth. a másodfokú bíróság a választott bíróság Ítélete ellen az intézett panasz felett nem határozott, azt ennek eszközlésére utasítani kellett. (93. jun. 2. 803.) 1138. Bp. tábla: Alp. azon az alapon, h. a tőzsdebiróság illetékességének kikötését tartalmazó kötlevél hatálya a felek közt később állítólag tétrejött egyezség folytán megszűnt, nem emelhet illetékességi kifogást. (92. nov. 30. 4472.)
