Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. bíróság alakítására nézve oly határozott rendelkezést tartalmaz, h. a nem 1868 : LIY. ezen törvényszakasz értelmében alakított választott bíróság- eljárása híva- t.-CZ. tálból is megsemmisítendő ; tekintve továbbá, h. a felek a perrendtartás 50Í §. 501. §-ának illetőleg a 499. §-ának meg nem felelő választott bíróságot kötőt-A visszavetés, tek ki, a bíróság a választott bíróság szabályszerű megalakítására a feleket nem utasíthatja, miután a felek másnak teljesítésére bíróilag nem szoríthatók, mint a mire magokat kötelezték : ezeknél fogva oly szerződés alapján, a melyben a perrendtartás 501. §-ának meg nem felelő számú birákból alakított választott bíróság köttetett ki — a választott bírósági eljárás folyamatba nem tehető, illetőleg az ily szerződés alapján folyamatba tett választott bírósági eljárás hivatalból is megsemmisítendő. (172/71.) — Azonos: Bp. tábla. 23S33/85. 506. §. 1061. Smsz.: A perrendtartás 50G. §-ának rendelkezése nem zárja ki ^ bizonyítás azt, h. a választott bíróság az esetben, midőn szakértők alkalmazása nél- felvétele kül, a szemle tárgyának mibenlétéről saját észlelése által kívánt mag'ának meggyőződést szerezni, önmaga foganatosítsa a birói szemlét. (74. jan. 14. 19813/73. D. r. f. XI. 29.) |88|: ^ 1062. Debreczeni tábla: A választott bíróság ítéletét meg1 kellett t.-cz. semmisíteni, mert az 1868: LIV. t.-ez. 496. §-a szerint abban az írásbeli 77. szerződésben, melyben a választott bíróság1 kiköttetett, a per tárgyának, Perorvoslatok valamint minden jogviszonynak, a melyre a választott bíróság hatásköre a vál. birós.elkiterjed, tüzetesen ki kell jelölve lenni, ennek daczára a szerződésben K. járásban. J.-nak F T. ellen támasztható követelése és jogviszonya csak általánosságban lévén megjelölve, annak alapján ez irányban választott birói eljárásnak helye nincs ; továbbá mert az 1881. évi LTX. t.-cz. 75. §. első bekezdése szerint a választott bíróságnak kötelessége 15 nap alatt elnököt és jegyzőt választani, egyetértés hiányában pedig- elnök és jegyzőnevezés végett az iltetékes rendes bíróságot megkeresni. A választott bíróság tagjai az elnökválasztás iránt egyetértésre nem juthatván, elnöknevezés végett a m.-szigeti kir. törvényszéket 1891. évi május hó 9-én benyújtott jelentésben megkeresték ugyan, ama jegyzőkönyv tartalma szerint pedig a jegyzőválasztást az alakuló ülésre halasztották el, a mármaros-szigeti kir. törvényszék pedig nemcsak elnököt, hanem jegyzőt is nevezett s így az eljárásban oly jegyző működvén, kit a törvény világos rendelete ellenére nem a választott bíróság választott, hanem a nélkül, hogy ez iránt megkerestetett volna, a rendes bíróság hivatalból kirendelt, az eljáró választott bíróság e törvény értelmében megalakitottnak nem volt tekinthető, végül, mert az 1868. évi LIX. t.-cz. 3. fejezetében és az 1881. évi LIX. t.-cz. 74, 79. §§-aiban kifejezetten meg vannak jelölve azok az esetek, a mely esetekben a választott bíróság előtt folyainatba tett ügyekben a rendes bíróság- birói cselekményeket teljesíthet, ezek között azonban az, h. a választott bíróság elnöke vagy valamelyik tagja ellen a felek által emelt érdekeltségi kifogás fölött az 1868 : LIV. t.-cz. 506. §-ában jelzett rendes bíróság volna illetékes határozni, nem foglaltatván, kétségtelen, hogy a választott birőság részére kirendelt elnök ellen felperes által emelt érdekeltségi kifogás tárgyában maga a birőság tartozott volna határozni; e kérdés azonban a választott birőság elnöke által nem a választott birőság, hanem a rendes birőság ele' terjesztetvén, illetéktelenül az által döntetett el s igy ugy tekintendő, mintha a választott bírósági eljárás Má, kus. Felsőbirósági határozatok I kiad. IV. 25
