Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 383 nem észlelhető hivatalból, hanem csak az ellenfél kifogása folytán. (92. 1881: LIX. szept, 9. 879. sz. a.) t.-CZ. 1051. Bp. tábla: Felp. elutasításának oka az alapperben feltétel be 69. §. nem következte, tehát lényegileg1 idöelöttíse'g volt, és ezért, amennyiben Perújítás. felp. a kereseti követelést most az alapon érvényesiti, mivel a feltétel be­következett, vagyis mivel az áru alp. által a vevőknek időközben szállít­tatott, perújításnak szüksége fenn sem forgott, hanem felp. köreteiénél uj keresettel érvényesíthette volna. Ugyanazért az a körülmény, h. felp. kere­setét tévesen indította perujitásí keresetként, nem szolg'álhat indokul arra, h. félj), jelen keresetével el- és uj per indítására utasittassék, hanem a pernjitási kereset uj keresetnek tekintendő és mint ilyen bírálandó el minden irányban, az alj), támasztotta viszonkereset tekintetében is. (91. márcz. 24. 5702.) - Curia: Hhagyja. (91. okt. 14. 884.) 1052. Curia: Az 1852. évi nov. 29-iki, ugy az 1853. máj. 22-iki ősiségi nyílt parancsok rendelése szerint indított és folyta­tott, felp. utasításával jogérvényesen befejezett zálogváltsági perek­ben az ott jelölt zárhatáridök letelte után perujitási keresetnek többé helye nincsen. Ind.: Miután már az ősiség eltörléséről szóló 1848 : XV. t.-cz. fel­függesztette mindazon perek folyamát, melyek az ősiségi viszonyokból vették eredetüket, utóbb az ideiglenes törvénykezési szabályok által ér­vényben tartott ősiségi nyilt parancsok világos intézkedése szerint vég­képpen elenyészettnek nyilváníttatott a zálogváltási jog maga, ha az ott jelölt határidők alatt folyamatba nem tétetett. Annyival inkább elenyé­szettnek tekintendő ezen visszaváltási jog azon esetben ha, felp. kerese­tével már jogérvényesen elutasittatott ; mert az érintett törvény erejével biró rendelkezésnek más nem tulaj donitható, mint az, h. a jelzett zár­batáridők eltelte után egyáltalában semmi oly kereset nem érvényesít­hető, melynek tárgya zálogba adott, vagy érdemdijazási javaknak vissza­bocsátása; mert a hivatalból alkalmazandó ősiségi nyilt parancsokban megállapított zárhatáridők meg nem hosszabbithatók; mert továbbá a zálogváltási jognak fenn nem állása az ily esetekben már itélt dologgá is vált és végre azért is, mert a polgári törvénykezési rendtartásnak a perújítás jogát szabályozó intézkedései nem alkalmazhatók olyan ügyekre, melyek nem az általános magánjogi elévülés elvei, hanem különös tör­vényes rendelkezések alá esnek. (A Curia polgári szakosztályának 83. márcz. 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápr. 9-én tartott teljes ülésben. 7. sz. döntv. 3554/83. számhoz.) 1053. Szejies-ófalfi járásbíróság : A perújításnak az 1881: LIX. t.-cz. 7-'!. §-a alapján helyt adni kellett, mert a jelen ujitott perbeli alp. ellen hamis eskü miatt folytatott büntető perben vádlott felmentetett ugyan, de csak azon alapon, h. nemcsak a szándékosság, hanem a gondatlanság is, a bünper körülményei szerint főképpen alp. tudatlansága okából ki­zártnak találtatott, vagyis daczára annak, h. a bünperben vádlottnak tettessége s a tárgyi tényállás, h. ugyanis valótlan tényre esküt tett, tel­jesen beigazoltatott, vádlott csak azért mentetett fel, mert egyéni, illetve értelmi fogyatékosságban rejlő s büntethetőségét kizáró ok fenforgott, ill­éseiben pedig az 1881: LIX. t.-cz. 73. §-a a perújítást megengedi, illetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom