Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LIV. saját feleik irányában hivatalból csak azok minőségére való tekintettel t.-CZ. állapithatók meg (D. r. f. XVIII. ii4.) 251—252. §§. 1020. Smsz. : Az ítélet pótlása, mennyiben a perben felszámított ügyvédi dijak megállapítására ki nem terjed, a fölebbviteli határidő alatt lett volna szorgalmazandó ; különben is panaszló elutasított kérelmében nem az itélet pótlását, hanem a kérvény melletti uj felszámítás alapján egyszerűen a per és végrehajtási elj árás alatt felmerült dijainak ügyfele kihallgatása melletti mállapitását kérelmezte, a milyen eljárásnak helye nincs. (75. máj. 7. 3231. D. r. f. XI. 69.) 1021. Smsz. : Tekintve, h. a törvény előtt minden fél egyenlő s a felek törvényes jogai és kötelezettségei azáltal, h, ügjTeiket a törvény által jogaik védelmére felállított közegek (ez esetben tiszti ügyész) viazik, változást nem szenvedhetvén, az. h. a jogvéd mint tisztviselő fizetést huz. azon felet, kinek ügyét viszi, az eljárási kölségek mtéritéséhez való jogától meg nem foszthatja . . . (77. decz. 4. 18734. I). r. f. XIX. 2G.) 256. §. 1022—1023. Smsz.: Minden oly itélet, melyben a fél öröksége erejéig Az itélet tar- lett elmarasztalva, a nélkül, h. az örökség misége és mennyiségbe közetahna. lebbről mhatároztatott volna, mint végrehajtatlan, semmis. (Smszék teljes ülési megállapodása. 1873. jan. 16. 14877,72. D. r. f. VIII 26.) — Azonos : Smsz. : 77. jun. 28. 10132. (D. r. f. XVIII. 12.) 257. §. 1024. Smsz. : A felek egyezkedési joga, mi az eljárást maga itleti, Egyezség, csak a prdts. vonta korlátokon belül gyakorolható, az itélet helyét pótló egyezségnek pedig határozottnak és végrehajthatónak kell lennie ; a jelen esetben azonban alp. fizetésre köteleztetése az egyezségben a felhívott tanuk kihallgatásának eredményétől lett függővé téve, tehát oly feltételtől, mely külön bizonyítási eljárást, határozatlan eshetőségü mérlegelést és határozatot igényel. Az egyezséget tehát msemmisiteni kellett, (73. máj. 24. U025. D. r. f. X. 11.) 259. §. 102ő—102G. Smsz. : A kereset feletti tárgyalásra idéző végzés után. Kézbesítés, a per folyamán más határozatok a felek mbizottainak is kézbesíthetők lévén, az ügyvédi iroda személyzetének kézbesített birói határozat is az ügyvéd részére szábályszerüen kézbesítettnek tekinthető. (70 jul. 1. 5301. D. r. f. III. 43.) — Azonos: Smsz.: 70. szeptember 20. 8534. U. o. 87.) 262. §. 1027. Győri tábla: Az elsőrendű alp.-nek az a kifogása, k. magyar nyelvet nem érti, még ha való volna is, nem szolgálhat okul az elsőbíróság Ítéletének az 1881 : L1X. t.-cz. 39. §. f.) pontja alapján való msemmisítésére, miután 1868 : LIV. t.-cz. 262. §-a szerint a kézbesítő a határozat tartalmát csak az olvasni nem tudónak tartozik mmagyarázni. (92. január 11. 1829/91.) — Curia: Hhagyja. (93. február 16. 3931/92.) 102H. Aradi törvényszék: Tekintve, h. a községi kézbesítőnek kézbesítési ivre vezetett jelentése szerint a kereset IT. példánya alp.-nek azon okból nem volt kézbesíthető, mert alp. gutaütött siketnéma lécén, neki a végzés tartalma meg nem, magyarázható, azok a módok tehát, melyek szerint az 1868. évi 54. t.-cz. 260. és következő §§-ai alapján az első végzések kézbesítése eszközlendő, nem alkalmazhatók s tekintve végül, hogy a jelen ügyben a prdts. 268. §-ában felsoroll azon eseteknek egyike sem forog fenn, a melyekben ügygondnok rendelésének helye van s h.