Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LIV. kereshetőségi jogra vonatkozó kérdés az iigy érdeméhez tartozik. (7. t.-cz. máj. 6.9252.) 84. §. 733—734. Smsz. A £oVÓ£ kath. egyházakat érdeklő és különösen Az egyházi ingatlan va,gvonra vonatkozó jogok iránt inditott perekbeni képviseletro testületek ke'p- nem az egyházgondnokok, hanem az illető püspök vagy helynöke van viselete. hivatva. (79. ápr. 7. 6761.) — Azonoshatározat : Curia : 722/1885. szám alatt. 87. §. 735. Lft. Alp. a per során felp. elöljárói minőségi'! és a szohKc'pviselet a ránézi zsidó község kepviseltetésére jogosultságát tagadván, felp. alp. rendes eljá- ennek bizonyitása végett a főesküvel kínálta meg-, ki azt el nem fogadván, rásban. visszakínálta; minélfogva a főesküt megitélni s annak letétele esetén minthogy akkor felp. elöljárói minősége és képviselői jogosiütsága igazolva lészen alp.-t elmarasztalni kellett. (71!. okt. 9. 9618.) Ügyvédi kép- 736. Smsz. Miután nem-ügyvédek része're kiállított Írásbeli meghatniviselet. mazványokra a prdts 88. §-a az 553. §-ban felállított általános szabályt állapítván meg, különlegesen megengedi, b. sommás perekben az ügyvédkezési jogosultsággal nem bíró megbízottak számára is a meghatalmazvány a prdts 167. és 168. §§-aában megszabott kellékek szerint érvényesen írásba foglaltassék: azon körülmény, hogy az ily meghatalmazvány a prdts 53. §-a értelmében nincs hitelesítve, nem képez semmiségi esetet. (Teljes ülési megállapodása. 74. jan 15. 18483.) 737. Bp. tábla : Tekintettel arra. h. alp.-i ügyvéd az ügyvédi rendtartás 41. £-ának utolsó kikezdése értelmében a képviseletet a felmondási idő alatt híven vinni és így felét minden joghátrány ellen megóvni lett volna köteles, ennélfogva azon körülmény, h. alp. ügyvéd, illetve annak helyettese a fél képviseletéről lemondott, a tárgyalás elhalasztására és ujabb határidő kitűzésére indokul nem szolgálhat. — Curia: Helybenhagyja, (1885. jun. 2. 121. Ü. L. 85. 66.) 738—3í). Curia: Az ügyvédi rendtartás 43. §-a csak a már folyamatban lévő perben jogosítja fel az ügyvédet a halaszthatlan teendők véghezvitelére; arra tehát, h. elhalt személy névében adjon be keresetet, jogosítva nincs, még az esetben sem, midőn a kereset ki van javítva és a fél elhalálozása az eredeti keresetnek és a kijavított keresetnek benyújtása közötti időbe esik. Alp. nincs jogosítva a/, ily msemmisitetl eljárás közötti költségeinek mtéritését követelni oly esetben, midőn a msemmisités hivatalból és nem az ő kifogása folytán következett be. (86. ápr. 6. 363. Dt. XIV. 279.) — Azonos: Smsz: 1878. máj. 2. 4075. (Dt. r. f. XX. 2«.) 740. Curia: Azon körülmény, h. az ügyvéd által képviselt felp. a per befejezése előtt meghalt és ügyvéde az örökösök nevét bejelenteni elmulasztotta, a per elintézését nem gátolhatja. (88. jan. 24. 5706/S7. Dt. XX. 33.) 741. Curia: Az e.-foku bíróság helyesen kötelezte felp.-t az ez által perbe fogott ismeretlen tartózkodásu alp.-ek képviseletére bíróilag kirendelt ügygondnok részére megállapított dijak előlegezésére olyképp, h, az ügygondnoki dijakat is a perköltség közé sorozva, ennek megfizetésére a pervesztes alp.-ket kötelezte. Mert a perindítás által igénybevett bírói segély következtében felmerülő szükséges költség iránti felelősség a perindító felet terheli s mert oly esetben, midőn ismeretlen tartózkodásu alp.-ek pereltetnek — aminő a jelen eset is —, a pert indító fél kérelme és a pervitel érdekében történt ügygondnok] kirendeléssel járó költség is