Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. 327 611. Curiá; Az L881 : I.IX t.-cz. 7. §-a csak ugyanegy fokú hazai 1881: LiX. bíróságok közi felmerült illetőségi ööszeütközésl feltételez; di azon fel- t.-cz. tövesnek, h. az elsőfokú és egy inásodfoku biróság közt is keletkéz- 7. §. hessék illetőségi összeütközés,helyi nem enged. (87. nov. 2.7287. J.87. 197 J illetőségi ösz612. Curia : Illetőségi összeütközés esete csak ott forog fenn, hol szentkozesek. ugyanazon ügy a per elöntésére sem az egyik, sem a másik biróság nem találja magát illetékesnek, jelenleg azonban ennek esete fel nem merült, mivel a kir. jbság, mint illetékes hagyatéki biróság a hagyatéki ügyet elintézte és a kir. törvényszéket mint tlkvi hatóságot szintén az ennek illetékességébe tartozó bekebelezés eszközlésére kereste meg, a kir. tv.-szék a megkeresés folytán nem a saját illetéktelenségét mondotta ki és nem utalta az ügyet a kir. jbság által elintézendőnek, hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881: LIX. t.-cz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehet helye. (93. jan. 17. 12356 92.) 613. Smsz: Miután a keresetlevél szerint alp. nem lakik azon biró- 1868 : LIV. gUrületéh, mely előtt a kereset megindittatott s a biróság az 51. §. sze- t.-cz. ti t köteles az illetőségéhez nem tartozó keresetet hivatalból visszautasítani. 81. §. fi . nov. 5. 8776.) A. hatáskör és 614. Smsz: Ha az iparosok és segédeik közt felmerült vitás kérdések- békesség bői eredt kereset az iparhatóság mellőzésével egyenesen a polg. biróság előtt hiánya. indíttatik, a kereset hivatalból visszautasítandó. (72. decz. 21. 16442. D. r. f. VII. 61.) 615. Smsz: 11a. az egyetemlegesen perbe fogott alp.-ék közül csak egyik, habár mellékkötelezett fél, tesz is kifogást a birói hatáskör tárgyában: az illetékesség valamennyi alp.-re nézve leszállítandó. (79. jul. 24. 15562. D. r. f. XXIV. 24.) 616. Smsz.: Az 52. §. szerint csak a rendes polgári bíróságok közt van — az 53—55. §§-ban kijelölt megszorítással — szabad választás engedve: a váltótörvényszék pedig mint kivételes, különügyi biróság a prdts. 17. §-ának második kikezdése szerint nem olyannak tekintethetik és a társulati alapszabályokban sem köthető ki bíróságul. (70. decz. 15. 13011. D. r. f. IV. 15.) 617. Debreczeni tábla: A perrendtartásnak azon intézkedése, h. a 52..§. felek egyező akarattal valamely általuk kijelölt bíróságra ruházhatják a per Eltérés á ren* eldöntését, csakis a hazai bíróságokra vonatkozik, aminőnek a becsi tőzsde- <^es illeték* sbiróság nem tekinthető. Az ügylet létesítésében közbenjáró megbízott ha. ségtől. tásköre külön felhatalmazás hiányában ki nem terjed arra, h. megbízóját valamely kikötött biróság elé állithassa és rendes birói illetékességétől elvonja. (91. jul. 21. 105.) 618. Bp. tábla: Oly kikötés, mely szerint a felek magukat valamely • leve kijelölt, bíróságnak szerződésileg alávetették, mindkét fél érdekében kikötöttnek tekinthető, attól tehát egyoldalúkig eltérni egyik félnek sem szabad. (2195/88.) 619. Bp. tábla: Felek magukat a budapesti tőzsde választott bíróságának alávetették; ezek szerint felp. az A) alatti szerződésből származtatott igényeit az 1868 : LIV. t.-cz. 52. §-a értelmében első sorban csak a kikötött biróság előtt érvényesítheti; mértan a kérdés, h. a peres felek szem>'lyes viszonyát és az ügylet természetét tekintve, illetékes-e a kikötött biróság