Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
118 POLGÁR] TÖRVÉNYKEZÉS. 1868: LIV. álló tőke-összeg s kamatainak nyüvánkönyvi bejegyzése tekintetében t.-cz. mváltoztatik s erre nézve az e.-biróság végzése hagyatik helyben oly 44. §. értelemben, h. az e.-biróság végzésében jelzett ingatl.-okra az 1889. évi Tekkkonyvi- 5931. tlkvi sz. alatti végzéssel C. 26. sorszám alatt 4000 frt és kamatai leg biztositoti iránt előjegyzett zálognak 3800 frt tőke s ezen összeg után 1880. szept. jogok 2?-t61 folyó 6°/,, kamatai erejéig vhajtásilag történendő igazolás rendeletik bejegyeztetni, a m.-biróság végzése a 9 frt 65 kr. felfolyamodási költségekre nézve szintén mváltoztatik s annak, h. végrehajtató ezen költségekben elmarasztaltassék, helye nem találtatik. Ellenben a 84 frt 10 kr. eddigi végrehajtási költség, úgyszintén az ezután még felmerülendő végrehajtási költségekre nézve a végrehajtási zálogjog bekeblezése mtagadtatik, ül. e tekintetben a m.-biróság végzése hagyatik helyben. Ind.: A kérdéses zálogjog előjegyzésének alapjául szolgált a a tlkvi rdts 62. §-a szerint a bejegyzés közelebbi tnhatározására nézve irányt adó 1889. évi 5931. sz. bejegyzési iratokból, illetőleg a bpesti ívszéknek 51'.149/1889. sz. biztositási mkereseséséből nyilván kitűnt, h. akkor, midőn végrehajtató javára végrehajtatást szenvedő ellen a zálogjog a kérdéses ingtl.-okra C. 36. sorsz. a. előjegyeztetett, eme követelés érvényesítése iránt 51948/1889. sz. a. a sommás váltó-kereset a fentnevezett ellen már folyamatba tétetett s ez a körülmény a tlkvi hatósághoz érkezett, biztositási mkeresésében világosan jelezve lett. Tek., h. az 1881: LX. 137. §-ának 3. bekezdése szerint azon esetben, ha a végrehajtás alatt álló követelés behajtása iránt a per a tkjkvben feljegyeztetett, a feljegyzés után egy harmadik személy javára történt tjdonjogi bejegyzés a vhajtási jog feljegyzését, ül. a jelen esetben az 1881 :LX. t.-cz. 136. §-a alapján a biztositásilag előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését, valamint a vhajtás folytatását nem akadályozhatja, ugy tekintve, h. az a körülmény, miszerint az 51959/89. sz. a. mkeresésében emiitett pernek nyüvánkönyvi feljegyzése a mkeresés 4foganatositása alkalmával az 5931/89. tlkvi sz. végzésben el nem rendeltet, vhajtató hátrányára nem szolgálhat; végül tek., h. a jelen 58867/89. sz. a. vhajtási mkeresésben jelzett 3800 frt tőkének és kamatainak az 51949/8^. sz. a. biztositási mkeresés alapján 4000 frt tőke s kamatai erejéig előjegyzett követeléssel való azonossága a két rendbeli mkeresés, ül. a vonatkozó kérvények egybehasonlitásából nyilván kitűnik: C. 26. sorsz. a. előjegyzett zálogjog igazolásának bejegyzését 3800 frt tőke s kamatai erejéig elrendelni, ül. erre nézve a fenntebbi értelemben az e.-biróság végzését hhagyni kellett. Minth. 84 frt 10 kr. költség erejéig a zálog' a terheltetni kivánt ingtl.-ra előzetesen előjegyezve nem lett, amaz ingtl.-ok pedig a vhajtási mkeresés alkalmával többé már nem az adós és vhajtást szenvedő, hanem egy a 3-ik nevén állott, ez pedig marasztalva nincs: a jelzett költségek tekintetében a végrehajtás zálog bekebelezése a tlkvi rdts 71. §-a alapján e helyütt is mtagadandó volt. A még felmerülendő költségek erejéig a végrehajtási zálogjog bekebelezése a most emiitett tlkvi akadályon felül még azért sem volt elrendelhető, mivel a tlkvi rdts 65. §-a szerint zálogjog csak számszerint mhatározott összegre jegyezhető be. (90. decz. 10. 9800. J. sz. IV. 215.) 566. Curia: Felp. keresetét az alp. tjdonát képező ingtl.-ra zálogjogi előjegyzéssel biztositott követelése behajtására, ül. arra irányozta, h. alp. az egyenes adósok ellen már megítélt követelésnek a zálogtárgyból
