Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

316 POLGÁRI TÖRV ÉN Y KEZES. 1868 : LIV. 550, Curia : Jóllehet általában áll azon jog-elv, h. a kikötött effvet.-cz. temleges fizetésikötelezettségmellett a főkötelezettség mszüntének igazolása 44. §. nélkül, az egyik adós kérelmére sem a fizetés aluli felmentés ki nem inondTclekkönyvi- ható, sem a nyilvánkönyvi jog törlése el nem rendelhető : ezen elv azonban leg biztosított nem zárja ki azt, h. a fizetési kötelezettség alóli felmentés és az ennek alapjogok. ján szerzett nyilvánkönyvi jog törlése ki ne mondassék oly esetben, midőn •a hitelező az egyetemlegesen kötelezett egyik adóst bizonyos feltétel esetére az egyetemleges kötelezettség alól felmenteni ig-érte, s ő ezen Ígéretet elfogadván, az a hitelezőkre nézve kötelezővé vált és az, h. a feltétel, melyhez az igéret kötve volt, teljesedésbe ment perrendszeriileg igazoltatott. (75 okt. 25 8463. Dt. r, l XV 36. 551. Bp. tábla: W .Józsefet törlési kérelmével elutasítja; mert a tkvi rend. 77. §-a értelmében valamely nyilvánkönyvi jog kitörlésénél általában a bekeblezések és előjegyzések iránti szabályok szerint keh eljárni, — következésképpen a nyilvánkönyvi jog kitörléséhez per esetén kívül a nyilványkönyvi jogosult által kiállított s a bekeblezés, ül. előjegyzés kellékeivel ellátott eredeti okirat szükséges ; kérvényező azonban ily okiratot felnem mutatott; az a kérdés pedig. h. H. Máriának halálával a javára a kérdéses tkjkvben bekeblezett alzálogjog mszüntnek tekintendő-e ? ez utón bírálat s eldöntés tárgyát nem képezheti. (23(H0/88.) 552 Curia : Oly törvényes szabály nem létezik, melynél fogva a jelzálogos követeléssel terhelt ingatlan tjdonosát a követetés behajtásának eltűrésére csak a személyes adós ellen indított per befejezése után lehetne mperelni, sőt ellenkezőleg a jelzálog tjdonosa a jelzálog erejéig terjedő egye- , temleges felelősségből folyólag' a személyes adóssalnomcsak együttesen, hanem annak mellőzésével is mperelhető. (91. jdn, 25. 903. M. I. 374.) 553. Curiá: Fp. keresetét az alp. tjdonát képező ingatlanokra zálogjogi előjegyzéssel biztosított követelése behajtására, ill. arra irányozta, hogy alp. az egyenes adós ellen már megítélt követelésnek, a zálogtárgyból való behajtását tűrje. Az a körülmény, h. fp. zálogjoga még nem feltétlen vagyis, h. a zálogjog alp. ingatlanára nem bekebelezve, hanem csak előjegyezve van és h. fp. keresetében a zálogjogi előjegyzés igazolását nem kérte, nem állhat útjában azon kérdés elbírálásának, h. tartozik az alp. eltűrni, miszerint fp. követelése a zálogjogi előjegyzéssel terhelt alp.-i ingatlanból kielégíttessék és ill. ez alapon fp.-től a kereseti jog meg nem tagadható, mert az előjegyzett jog érvényesítése iránti kereset magában foglalja a zálogjog iránti kérelmet is a mennyiben fp. követelésének fennállását alp. jelzálog tjdoiios ellen igazolja, nem forog fenn akadály arra nézve, h. ennek bírói elismerésével a zálogjogi előjegyzés is igazoltnak kimondassék. Az alsóbiróságok ítéletét tehát, melyek szerint fp. keresetével abból az indokból utasíttatott el, mivel a jelzálog igény bekebelezés által még feltétlen hatályt nem nyert, mváltoztatni, fp. kereseti jog'át megállapítani és az elsőbirogot érdemleges határozathozatalára utasítani kellett. (91. szept. 18. 431.) 554. Curia/: Valamint szabadságában áh a jelzálogos hitelezőnek valamely bekeblezett követelés behajlása czéljából a személyes adós mellőzésével keresetét egyedül a jelzálog tjdonosa ellen a jelzálogból leendő kielégítés végett megindítani; ugy viszont a bejegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tjdonosát sem lehet elzárni attól, h. a követeles fenn nem állása s a zálogjog elenyésztének birói megállapít hatása végett