Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. 21 mányát követelni, a mennyiben a tjdoni jog mszerzésénél jóhiszemüleg járt Tulajdon, el; a jelen per során azonban felp. ellenében teljes bizonyiték szolgáltat- Jogczim vitatatott arra nézve, miszerint felp. mint rokon és közös háztartásban élő tása a talaj családtag biztosan tudhatta, h. a x>er tárgyát képező ingtl. jogelődeinek atyja donossal G. István által e.-rendü alp. jogelődének eladatott és h. alp.-ek birtoklása szemben. — A ama adásvételi jogügyleten alapszik. Minthogy pedigntkvibejegyzés is csupán rosszhiszemüajóhiszemüleg szerzett jogokat ve'di, felp.-t mint a ki a tjdoni jogot rosszhisze- se'g kérdése. müleg szerezte, keresetével elutasítani kellett. (86. ápr. 7. 924. Dt. XV. 88.) 48. Curia: Tek., h. az alp. által felkért s 157. a. adománylevél A szábadkuszerint Anna védnév alatt részére adományozott bányatelek, í. Alajos alp. tatási jog terjogelődének folyamodására 6"|. alatt hozott határozatból kivelietőleg Kolozs- jedélme. vármegyében Dank község határában fekszik s az 1893. évi 896. sz. szabadkutatás alapján adatott meg, de az sem tűnik ki sem a B) a bányajárásról felvett jegyzőkönyből, sem a peres felek által becsatolt térképek és egyéb iratokból, h. az Anna védnév alatt alp. S. Salamonnak adomáiryozott kőszénbánya felnyitó pontja melyik szabadkutatásba esik, nevezetesen h. a felkérés alapjául szolgáló 896|883. sz. I. Alajos vagy a 653/83. I—V. S. Lajos részére engedélyezett szabadkutatások valamelyikében foglaltatik-e ? ós van-e alp. ellenirati abbeli állításának valamely alapja „h. I. Alajos részére 1944/1. 1882. sz. szabadkutatási joga fennállott és h. az Anna-telekre vonatkozó adományozás alp. javára ennek alapján eszközöltetett": tek., h. az ált. bányatörvény 34. §. értelmében minden szabadkutatás legalább egy, kőszénnel pedig legalábbb két, esetleg négy egymást leghosszabb oldalaival érintő vájna-mérték adományozására ad igényt a szabadkutatőnak, az pedig sem a B) a bányajárási jkvből, sem a 6'/. a. bányakapitánysági határozatból ki nem tűnik, h. felp.-nek a most idézett bányatörv. 34. §-ában biztosított joga az adományozásnál figyelembe vétetett volna, ÜL, h. alp. részére két, esetleg' négy bányamérték azoknál a szabadkutasoknál, melyek alp. részére adományozott Anna bányatelek által bizonyos részben befödettek, fenmaradt-e ? és részére a törv. rendelete szerint szükség'es terület megvan-e avagy nem ? Minélfogva mindkét a.-birósági Ítélet feloldatik s utasittatik az elsőfolyamodásu bíróság, h. felekkel tárgyalást tartván, a mennyiben köztük egyezség nem jöhetne létre, befolyásukkal készítessen egy bányatérképet és ebbe rajzoltassa be mindazon szabadkutatásokat, melyek fp.- és alp., ül. jogelőde részére kiadattak és az adományozott Anna bányatelekkel érintkeznek — azután vezesse reá a térképre az Anna védnevü bányatelket s tüntesse ki világosan és határozottan a nyiltpontot, melyből a négy kettős bányamérték az ott talált barnaszénre adományoztatott. Végre állapítsa meg azt is, h. a mennyiben az Anna bányatelek által felp. szabadkutatása, ül. annak valamely része befödetett, marad-e még felp. részére annyi terület, mely őt a 34. §. értelmében megilleti és ha igen, annak vajnamértékét ül. annak rését, ha felp. alkalmas felnyitó pontot előadni képes, szintén rajzoltassa be, mindezek után pedig hozzon a kifejlendőkhez képest uj ítéletet. (92. szept. 22. 7214). 49. Curia: Az alsó bíróságok felp.-eket keresetükkel azon okból utasították el, mert a kereseti ingatlan fekvésének és határainak megállapítására alkalmas vázlatrajzot nem csatoltak be. Minthogy azonban az 1881: LX. t.-cz. 220. és 221. §§-ai rendelkezéseiből kifolyólag az Ítélet vázlatrajz hiányában is végrehajtható, jelen esetben pedig, a midőn az