Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

274 TELEKKÖN Y V1 RENI >TA HTÁs. Telekkönyvi tulajdonos ellen igazolja, nfem forog fenn akadály arra nézve, li. ennek rendtartás, birói elismerésével a zálog-jogi előjegyzés is igazoltnak kimondassak. Az 86. §. a.-biróságok Ítéletét tehát, melyek szerint felp. keresetével abból az indokból ntasittatott el, mivel a jelzálog igény bekebelezés által még feltétlen hatályt nem nyert, mváltoztatni, felp. kereseti jogát megállapítani és az e.-biróságot érdemleges határozathozatalára utasítani kellett. (91. szept. 18. 431.) 401. Curiu : A hitelező az alzálogjog mszerzésénél mszerezte mindazon jogokat, melyeket biztosított követelése tekintetében az első zálogbili tokos bir, ki a jogot tovább zálogosította és ekként a jelzálogból való kielégítés követelésére vonatkozó jogosultságot és mert a telekkönyvi rdts a tekintetben zálogjog között különbséget nem tesz a zálogtárgyból való kielégítését közvetlenül és épp oly joggal követelheti az alzálogjog, mint a zálogjog tulajdonosa. (93. máj, 24. 11796.) 402. Curia : Valamint szabadságában áll a jelzálogos hitelezőnek valamely bekeblezett követelés behajtása czéljából a személyes adós mellőzésével keresetét egyedül a jelzálog tulajdonosa ellen a jelzálogból leendő kielégítés végett megindítani; ugy viszont a bejegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem lehet elzárni attól, h. a követelés fenn nem állása s a zálogjog elenyésztének birói megáltapithatása végett az egyenes adós mellőzésével csak a nyilvánkönyvi hitelező ellen lépjen fel keresettel. (89. decz. 3. 5175. M. I. 286.) 403. Curia : A másodbiróság ítélete mváltoztatik és felp. keresete idő előtt indítottnak nem tekintetik, mihez képest a másodbiróság ntasittatik, h. ngy a keresetet, mint a viszonkeresetet is érdemileg bírálja el; mert felp. jogosított arra, h. zialogjogilag bekebelezett követelésének a zálogjoggal terhelt fekvöségböl kielégítését követelje s egyenesen a fekvöségnek tulajdonosát idézze perbe, kérvén őt annak tűrésére kötelezni, h. eltűrje, miszerint követelése a perbe idézettnek tulajdonából nyerjen kielégítést; nem forog fenn tehát a szüksége annak, h. felp. az eredeti adóst is beidézze a jelen perbe s nem gátolja a jelen per érdemi elbírálását az, hogy az eredeti adós perbe idézve nem lett, minélfogva a fennebbi módon kelleti határozni. (1891. szept. 21. 1983. Ü. L. 91. 42.) 404. Szegedi tábla: Kik a jelzálogol terhelő követelésre csak álzálogjoggal birnak, ez alapon a jelzálog tjdonosával szemben követesélüknek a jelzálogból leendő kielégítését csak abban az esetben követelhetnék, ha az alzáloggal terhelt követelésbe/ az átruházás alapján való tulajdonjogukat vagy az utóbbi követelés behajtására való jogosultságukat kimutatni képesek. (1892. okt. 4.) 405. Curia: Oly törvényes szabály nem létezik, melynél fogva a jelzálogos követeléssel terhelt ingtl. tjdonosát a követelés behajtásának eltűrésére csak a személyes adós ellen indított per befejezése után lehetne mperelni, sőt ellenkezőkig a klzálog tjdonosa a jelzálog erejéig terjedő egyetemleges felelősségből folyólag a személyes adóssal nemcsak együttesen, hanem ennek mellőzésével is megperelhető. (1891. június 25. 903. M. I. 374.) 72—74. §. 406. Nyitrai tszék: A kereseti kérelemnek részben hely adatik, még b) Az örök- pedig oly értelemben, h. az a keresetbe vett és H. U. mint közvetlen adós hagyó és az ellen fennálló követelésre nézve alp.-nek szavatossága felp. irányában a örökös ellen, néhai H. Károly Után neki az F) alatti végzés szerint bíróilag átadott