Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

222 CSALÁDI JOG. Gyámság é8 44. 108. — Nagy Árpád: Böngészet a gyámügyi törvény tarlóján. J. K. 1880. godnokság. 9- ~ Xa9JJ Arpéd: A gyámügyi tv. 11. §-ához. Ü. L. 1891. 20. — Nekulva Gyula: Árvaszéki miseria J. K. 1887. 46. — Nyisztor Adorján: Néhánv szó az 1877. XX. t.-czikk 254. §-ához. J. K. 1890. 118. — Pogonyi Dénes: Árvaügyeink kezelése. J. K. 1868. 156. — Sipöcz László: A gyámsági törvény. 1882. — Sipöcz László: A gyámsági novella. J. 1885. 33. 46. — Sipöcz László : A gyámsági tv. 20. §-ához. Ü. L. 1889. 51. — Sipöcz László: Az anya haszonélvezete gyermeke vagyonán az 1877 : XX. t.-cz. alapján. J. 1890. 438. — Somogyi József: A gyámság jogi természete. J. 1891. 186—253. — Strasser Lajos : Az 1877 : XX. t.-cz. 191. §-ához. J. K. 1878 191. — Szántay Adolf: Az 1877: XX. t.-cz. 233. 236. 243. 247. §-ainak magyarázatához. J. K. 1888. 54. — Trawnik Antal: A gyámi és gondnoksági ügy rendezése hazánkban J. K. 1868. 349—400. — Vavrik Béla: A gyámság és gondnokság codificatiója. M; J. VII. 407. — Weisz Károly: Képviselheti-e a t. ügyész perben r a kk.-at árvaszéki mbizás folytán ? P T. XXI. 73. — Zlinszky Imre : Árva- és gyámügyek és a családi tanács. J. K. 1870. 205. — Zlinszky Imre: A gyámügyi törvényjavaslat tárgyalásához. J. K. 1877. 143 Ugyanerről, u. o. Vavrik Béla ugyanarról, u. o. 157. Plihal Ferencz ugyanarról, u. o. 159. Zlinszky Imre ugyanarról, u. o. 165. Bonts Döme ugyanarról, u. o. 167. Zárka Dénes ugyanarról, u. o. — Zlinszky Imre : Á gyámügyi javaslat tárgyalásához. J. K. 1877. 143. 165. Vavrik Imre ugyanarról u. o. 157. Plihal Ferencz ugyanarról, u. o. 159. Bonts Döme ugyanarról, u. o. 167. Zárka Dénes ugyanarról, u. o. 181. — Zolnay Jenő: Az 1877: XX. t.-cz. 254. §-ához. J. K. 1890. 149. — N. N : Gyámhatósági jóváhagyás az 1877 : XX. t.-cz. életbelépte előtt, P. T. X : 13 — N. N.: Kk. tulajdonát képező ingatl. elidegenítése gyámhatós. jóváhagy, nélkül. P. T. XV. 41. — Ill-ik magy. jogászgyülés: (Az árvaügy orsz. rendezésénél a családtanács intézménye hazai viszonyainkhoz alkalmazva, fogadtassék el. Gyárfás Istv. ind.) c) Joggyakorlat. Gyámható- 346. Bp. tábla: A kereset tartalma szerint felp. a kereseti összeget sági jóváha- mint kötbért alp.-től az A) a.-i szerződés mszegése miatt követeli. Minth. gyás szüksé- azonban alp. 2. sz. a. csatolt keresztelési anyakönyvi kivonattal bizonyigessége. totta, h. az A) a.-i szerződés mkötése idejében 1888. jun. 7-én még kisk. volt, mit felp. is a per során beismert s minth. alp. az alapon, mivel e szerződés törvényes gyámja hozzájárulása nélkül jővén létre, a kötbérre vonatkozó részében a szerződés érvényét tagadta s minth. ama körülmény, vájjon alp.-nek mint kisk. a kötbér iránti kötelezettsége érvényesen létrejöhetett-e? hivatalból is vizsgálandó, első sorban a kérdés döntendő el. Az A) a.-i szerződés Prágában köttetvén, e kérdés a szerződés mkötésének helyén érvényben levő osztr. polg. törvénykönyv alapján bírálandó el. E tekintetben a felhivott törvénynek 246. §-a rendelkezései, mely szerint kisk. a szorgalma által szerzett vagyonáról szabadon rendelkezhetik és magát kötelezheti, nem irányadó, mert a kiskorúnak a felhatalmazása csakis a szerzett vagyon feletti szabad rendelkezést czélozza, kisk. egyéb kötelezettségeire azonban, mely vagyonjogi érdekeit érinti, a törvényes korlátok fennállanak. Ebből folyólag, minth. a kereseti kötbérre vonatkozó kötelezettség oly terhes szerződés, mely a kiskorú munkaerejét túlhaladó kötelezést von maga után és a kiskorúnak egész vagyona feletti rendelkezésre irányul, kétségtelen, h. ily kötelezése a kiskorúnak az idézett szakasz alá nem esik, hanem annak érvényéhez az osztr. polg. törv. 244. §. szerint a gyámsági jóváhagyás feltétlenül szükséges. Ezzel szemben felp.-nek erre vonatkozóan felhozott érvelései figyelembe vehetők nem lévén, minth. az A) a.-i szerződés a törv.