Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

218 CSALÁD] JOG. A törvényte-künek tárgya nem lehet, végre, mínth. a nemi közösülés igazolása esetén len gyermek az atyaság a törvényes vélelem alapján mondatik ki, ez tehát szintén nem tartása. olyan ténykérdés, a melyre a póteskü kiterjeszthető volna : mindezeknél A múltban fogva a póteskü a per állásának, ill. a döntő kérdésnek mfelelőleg volt fölmerült tar- szövegezendő. A póteskü letétele esetére az alp.-t azért kellett a gyermek tási dijak kö- születése idejétől folyó tartásdij fizetésére kötelezni, mert a fp. a pert ugyanvetelése. amaz év folyamán megindította, amely évben a gyermek "született s így törvényes ok nincs arra nézve, h. a fp. a gyermek születésétől a kereset beadása idejéig terjedő időre támasztott tartásdij-követelésével elutasittassék. — Curia : Hhagyja. (91. márcz. 24. 5878 90. Ü. L. 91. 16.) 343. Curia: Tek., h. a gyermektartás első sorban a természetes atyát terheli, s ha az atyaság megállapíttatik, a tartási kötelezettség már alp.-ek jogelődjének életében fennállván, az mint nem személyes teher az elhalt természetes atya örököseire is átszáll .... (92. márcz. 9. 497. J. Sz. VI.) 344 Szegedi tábla: Kiskora törvénytelen gyermek tartása fejében, a természetes apa ellen támasztott követelés csak a kereset beadása napjától ítélhető meg; mert annak a követelésnek jogalapja, melyet az anya a természetes apa ellenében, a törvénytelen gyermeknek múltban történt tartása fejében támaszt, nem pusztán a nemzésből származó kötelezettségre, hanem arra is vezethető vissza, h. az anya a tartást az erre első sorban kötelezett apa helyett teljesítvén, ebből az anyának az apa ellen visszatérítési igénye származik. A joggyakorlat által elfogadott szabály szerint azonban nemcsak a természetes apa, hanem az anya is köteles kiskora törvénytelen gyermekének tartásáról gondoskodni. Ha tehát az anya a tartást önként s a nélkül teljesiti, h. a természetes apát a nemzésből származó kötelezettségének teljesítésére birói uton szorítaná, e mulasztása folytán a lejárt időre a/, apa ellen érvényesíthetett visszatérítési igényéről lemondottnak tekintendő s igy a kereset indítása előtt esedékes tartásdíjnak mtéritését a természetes apától ez alapon nem követelheti, még pedig e hallgatag lemondáson kivül azért sem, mert a gondozásnak birói uton való meg állapítása nem vonhat maga után oly követelményeket, melyek a nemiül; vagyoni viszonyait veszélyeztetnék, már pétiig a kötelezettség érvényesítésének több éven át történt elmulasztása sok esetben a természetes apa tönk re jutásának okát képezhetné. E megállapodás azonban nem gátolja, h. a tartásdij a kereset beadását előző időre is megítéltethessék oly esetekben, mikor az anya a kötelezettség teljesítésének birói uton való érvényesítését önhibáján kivül (betegség) vagy felrevezetés miatt (fizetési vagy házassági ígéret) mulasztotta cl. (92. máj. 14. megállajtodás.) V. Az atyai hatalom. a) Jogforrások. Hk. I. 56. (Atyai hatalom mszünése.) — 1876 : XIII. 7. §. (Az alva beleegyezése gyermeke cselédül szegődéséhez ) — 1877 : XX. 5. §. (Az atya beleegyezése a kisk. teljeskorusitásához.) — 1877 : XX. 34. §. (Az atya gyámnevezési joga.) — 1877 : XX. 16. 17. 24. 29. §§. (Az atya joga gyer-