Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG. 165 kézi kamarát, az ugyanott az udvaron álló épületei egy félszer ős egy Lakásbérlet, kamara kivételével egészben, továbbá a jégverem és udvar közös haszná- A bérlő meglatát, 1890. évi aug. l-ig bérbe vévén, alp. tjdonos ezen bérleményében háboritása a őt az által, h. a tárgyalási jegyzőkönyvhez NB. a. csatolt tervezet szerinti tulajdonos építkezést foganatba vette, mháboritotta, kér ennélfogva ellene vissza- építkezései áthelyezést. .V peres felek közötti birtoklási viszonyokat a közöttük létre- tal. jét! A. a. bérszerződés szabályozza, kétségtelen, h. alp.-t mind ama területi ken. a melyek a bérszerződés szerint fp. használatára átengedve nem lettek, az építkezési jog megilleti. Maga alj), is a tárgyalás során birtoklását mháboritottnak az által jelzi, h. a régi épületben birt raktára s lakásának padlása a tervbe vett épitkezős foganatosítása czéljából lebontattak s raktárilag kezelt árui innen felp. által önhatalmúlag kihordattak, nemkülönben, h. a közös használatra kijelölt udvarrész, ugyancsak az építkezés czéljából feltöltve lett; a minek következtében a lakásához való juthatása mnehezittetett. Ámde fp. maga sem tagadja, h. alp. részéről az ezen építkezés által okozott kellemetlenségekért 40 frt kárpótlást aj állítatott nem tagadja, miként az udvari raktár és padlásról elhordott árui részére alp. egy az udvar más részén felállított raktárhelyiséget építtetett ; nem tagadja végül azt sem, miként az építkezés folytán a közös használatra szolg'áló 25 Q öl területű udvarrész helyett a telek más részén alp. 150 • ölet falajánlott. Ily körülmények között eltekintve attól, h. felp.-nek az építkezésbe történt előzetes beegyezését S. Balázs hit alatt tett vallomásában bizonyította, figyelemmel arra, h. a felp. által tartalmára nézve tagadásba nem vett 2. sz. levél szerint is a lebontott kamara és padlásrész oly rossz állapotban volt, h. azt fp. ezen oknál fogva nem használhatta volna s h. a tjdonos alp. ebből foiyólag- arra, miként a mromlott épületnek ily állapotban való hagyásával az épület egyéb részeinek romlását is beállani engedje s a szükségessé vált építkezést elhallaszsza, nem kötelezhető : az alp. tjdonos a felp. bérleti birtokát jogtalanul háboritóiiak nem tekinthető : ugyanazért a tjdonos alp.-sel szemben felp. javára nem visszahelyezésnek van s lehet helye, ami, miután az udvari kamara és padlás egy része lebontatván, nem is lenne eszközölhető, hanem a mennyiben felp. alp.-nek ezen építkezése folytán károsodott, a bérlemény nem használliatásából, esetleg árui áthelyezéséből folyó kártérítés miatti keresettel áll módjában eshetőleg igényeit alp. ellen érvényesíteni. — Curia: Hhagyja. Ind. : A B. a. okirat tartalmából kiderül, h. felp. az alp. által szándékolt építkezés mkezdetését. 1889. máj. 16. kelt intvényében azzal a hozzáadással tilalmazta: h. az építkezés és átalakakitás következtében előállandó kárának mtéritésére való jogát fentartja. Habár tehát a bérlő rendszerint jogosítva is van azt követelni, h. a bérlemény tárgya a bérleti idő tartama alatt sértetlenül és egész terjedelmében a bérbeadó által fentartassék és a bérlő rendelkezése alatt hagyassék, hacsak a bérlet tárgya szükséges javítást nem igényel, a mely czélből a bérbeadó a javítást eszközölheti: mégis fp., figyelemmel a fentebb felhívott B. a. okirat tartalmára ez idő szerint nem követelheti azt, h. alp. a mkezdett építkezést abbanhagyja és f.-nek az építkezés folytán igénybe vett területeket, valamint az épületbontás által szabaddá lett térség'et fp. rendelkezésére bocsássa; mert az intvény tartalmából alp. méltán lehetett azon jóhiszemben, h. fp. az egyes helyiségek és területeknek sértetlen álla-