Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
KÖTELMI JOG. 121 (Kegydij. enged, kegyelmi utón. -- (1886: VII. 22. §. (Házasfelek életjár. Életjáradék? szerződése). — 1886 :*XXII. 145. §. (Községi szegények ellátása). — Osztr. es ellátási polg. tvkv. 1284—1286. §§. L. alább a szolgálati Szerződés cziménéla, nyűg- szerz5tjes_ díjra és ellátásra vonat!;, jogforrásokat is. b) Joggyakorlat. 19S. Curia: Ha valamely összeg annak javára köttetik ki, aki vala- Élétfogytigkit élete fogytáig eltart, azon összeg az eltartottnak életében még nem lani tartásért követelhető, mert az esetben is, ha alperesek tartási kötelezettségüket nem járó dij követeljesitenék, ez összeget annak tartoznak fizetni, ki a gyermekeket éle- telhete'sének tük fogytáig tartja; mintán pedig a gyermekek még élnek, az h. kinek ideje. lesz az fizetendő, ma még meg sem határozható. (91. febr, 12. 4021'90. Dt. XXIX. 102.) 199. Curia : A peres felek közt Kis-Szebenben 1887. jul. 27-én létre- Felbontott jött szerződés megszűntnek mondatik ki és alp. annak tűrésére kötelez- eíetjárade'ki tetik, hogy felp.-ek a tolcsemeri 45. számú és a csipkési 16. számú szerződésből tjkvekben bejegyzett ingatlanokra a tulajdonjogot az alp. javára eszkö- eredő kötelezőit tulajdonjogi bekebelezés törlése mellett a maguk javára végrehajtá- zettség. silag bekebeleztethessék. — Ind: Az A. alatti szerződés szövege nem hagy fenn kétséget az iránt, h. a felp.-ek oly ezélból és azon feltétel alatt ruházták át a fentjelzett ingatlanok tulajdonjogát az általuk e szerződés tartalma szerint is a szokásos ellátás fejében gazdául szolgálatukba fogadott alp.-re, hogy őket holtukig kiszolgálja, vagyonukat hiven és szorgalmasan kezelje, s alp. az által, h. a szerződést elfogadta és kézjegyével ellátta, ezen viszontszolgáltatás gyanánt kikötött kötelezettségek teljesítését elvállalta. Alp. elismervén, h. felp.-eket elhagyta s Tolcsemerről eltávozva, más községbe tette át lakását. Ezzel be van bizonyitva, h. alp. nemcsak mszegte a szerződés által reá rótt kötelezettséget, hanem annak teljesitését lehetetlenné is tette, mert a szerződésszerű személyes szolgálat tételére végrehajtás utján nem kényszeríthető. Már pedig oly esetben, a midőn a szerződés teljesítése a szerződésszegő fél részéről ennek cselekménye miatt lehetetlenné vált, kétségtelen joga van a másik félnék arra, h. a szerződés felbontását, illetve hatályának megszüntetését követélhesse. Nem változtathatna felp.-ek e jogán bobizonyitás esetén sem alp.-nek az az állitása, h. felp.-ek a neki járó ellátást kellő mértékben ki nem adták s vele roszszul bántak, mert ezek a körülmények csak a szerződés teljesítésének vagy felbontásának követelésére, de nem kötelezettségeinek önhatalmú megszegésére s lehetetlenné tételére jogosíthatták volna fel. Ez oknál fogva kellett a kereseti kérelemnek az alp. által lényegtelen körülményekre ajánlott bizonyítási eljárás mellőzésével helyt adni. A perköltségek azonban alp pervesztessége daczára azért szüntettettek meg kölcsönösen, mert felp.-ek nem is állították, hogy alp.-t akár szerződési kötelezettségének teljesítésére, akár a szerződésnek peren kivül való felbontására felhivták volna. (1892. évi decz. 7-én, P. T. XXV. 16.) 200. Bp. tábla: Az életjáradék iránti kötelezettség a jogosítottnál Tartásdíj köteljesitendő, az eljáró biróság mint a jogosítottnak lakhelyére való tekin- vetélése a jogtettel személyes bírósága az 1868 : LIV. t.-cz. 35. §-a értelmében is illeté- utódoktól. késnek tekintendő. (47582 82.) — Curia: Hhagyja. (547/83.)
