Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
104 KÖTELMI JOG. Ovadek. ban nyoma van annak a feltétel fenntartásnak, h. a. forgalmi eszközök Óvadék visz- „franco valuta" mellett szállíttassanak. Azonban felp.-nek erre a fontartászaadására sára súlyt fektetni nem lehet annál kevésbé, mert magában a •/. a. szervonatkozó M- ződésben, illetőleg e szerződésnek abban a pontjaiban, amely az óvadékról telezettség el- rendelkezik, olyanszerü fentartásnak, a milyent felp. vitat, nyoma nincsen. vállalása. Nem vehető figyelembe alp. azon állítása sem, h. a cautió letételére vonatkozólag- alp.-nek vele külön kellett volna megállapodni, mert figyelemmel a fentebb előadott és az üzleti társas viszonyból vont következtetésre, ily külön megállapodásra a 8. a. szerződós mkötésénél szükség nem volt ós iy megállapodás ezen szerződés mellett meg nem állhatna, mivel mindazon megállaTJodások, melyek a cautióra vonatkozólag létrejöttek, a szerződésbe annak 3. és 25. §-ába felvétettek s így a mennyiben a J'f. alattiban T. S. által fenntartott feltétel az érintett szerződősbe fel nem vétetett, ugyanaz nem létezőnek tekintendő. De nem volt figyelembe vehető felp. azon ellenvetése sem, h. a 8'/. a szerződés a 12"/. a. mellékelt részvénytársulati közgyűlés által és a 13'/. a. miniszteri rendelet szerint csak módosításokkal fogadtatván el, az említett 8-/. a. végleges szerződéssé nem vált, ő pedig a 17- . a. mellékelt végleges szerződéshez hozzá nem járult, következőleg a voltaképpen érvényessé vált szerződés reá nézve nem kötelező, mert a 8-/. a. szerződésnek az óvadékra vonatkozó fennt idézett §-ait, sem a 12. alatti közgyűlési határozattal, sem a m. kir. kormány által kikötött módosításokkal érintve nem lettek, s mert e szerint — a mint azt az elsőbirósághelyesen kifejtette, — felp. más helyzetbe a 17"/. a. végleges szerződés megkötése következtében nem jutott. Ezek szerint felp. azon az alapon, h. egy általa kikötött feltétel teljesedésbe nem ment, az óvadék visszaadását nem követelheti, nem követelheti azt azért sem, mert nem is állította, h. T. S. a 8. és 17*/. a. szerződés 3. pontjában foglalt kikötéseknek teljesen mfeleit volna s hogy ennek folytán az alp. társulatnak jogosulatlan volt volna az a ténye, h. felp.-nek óvadékát visszatartotta. (91. jun. 22. 5.) Curia: Mindkét alsóbirósági ítéletnek mváltoztatásával, alp.a felp. által az A'/, a. levél szerint birtokába átadott 50,000 frt névértékű 4°/0 magyar aranyjáradók kötvényt, ennek a 16. számú, valamint a többi ezen értékpapírokhoz kiadott szelvényeit felp.-nek kiadni köteles. A perköltség' kölcsönösen mszüntettetik. Indokok: A per adatai szerint nincsen bebizonyítva az, h. az alj), vasutjának üzembevétele iránt egyrészről az alp., másrészről T. S. és érdektársai között mkötendő szerződésnek óvadékaként a felp. által az A. a. szerint mküldött 50,000 frt járadékkötvénynek és szelvényeinek az üzembevételi szerződésnek óvadékaként leendő áteng'edése iránt a felp. és alp. közt a felp.-re nézve feltétlen hatályú kötelezettséget megalapító szerződés jogérvényesen létre jött volna. A felp. és T. között olyan mbizási viszonynak fennállása, mint a milyenből a másodfokú bíróság kiindulva megállapítottnak tekinti azt, h. T. a fel]), által az A. a. levél szerint az alp. saját nevében felajánlott óvadék iránt a. felp. nézve kötelező hatálylyal rendelkezni jogosítva volt, a perben qlőtüntetett adatokkal kellően igazolva nincsen. Abból a körülményből, hog3r a 24. alatt bemellékelt okmány által tanúsítva van, h. a felp. ós T. közt megállapodás jött létre, a mely szerint a felp. jogot nyert arra nézve, hogy a T. által az alp.-sel megkötendő azon szerződéssel létesítendő jogviszonyra nézve, a melynek óvadékáról szó van, T. irányában szintén jogviszonyba léphessen, a miből kifolyólag az
