Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG 91 Engedmény. h) Irodalom. Búnff'uy Sim.: A házastársak közti vagy. átruházás kérdése M. I. XIV. 250. — Biermann: Viszontkövetelésnek beszám. az eredeti hitelezőnek engedményese ellenében M. I. X. 441. — Gyurim Yikt.: Az átruházó szavatosságáról. J. K. 1882. 232. — Huszár Istv : Az átruházó szavatosságának terjedelme. J. K. 1882. 136. 232. — Németh Ant.: A térti jegyek átruházása. Ü. L. 1886. 30. — Pap Józs : A lakbér engedmény, kérdéséhez. Ü. L. 1891. 33. — Ugyanerről, u. o. 35. Sós Ernő. — Reinitz Józs.: A vasp. e tartási és neveltetési igények átruházhatósága. Ü. L. 1890. 22. — Róth Xánd.: Az átruházás és albérbeadás. Ü. L. 1886. 2., 4. §. — Schwarz Guszt.: Az engedmény alakja. (Magánj. fejteg. 1890. 87.) — Sehwarz Guszt.: Az engedményező szavatossága. Bizonyitási teher. — U. o. 260. — SzteJiló Kom : A vagyonátadási szerződésről. J. K. 1883. 414. — Ternovszky Béla: Adalékok a vagyonátadási szerződések történetéhez. J. K. 1884. 46. — Tóth Gásp.: Az átruházó szavatosságának terjedelme. J. K. 1882. 70.. 215.. 263. — Wittynann Mór: A kötlevél átruházása. 4. 1885. 134., 140. — Zlinszky: A házastársak között létrejött engedm. szerződés érvényességéhez közj. okm. szüks. J. K. 1881. 169. — A. A.: Engedményező szavatosságának terjedelme. P. T. XVIII. 25. c) Joggyakorlat. 150. Mv. tábla: Fp.-ket elutasítja. Ind.: A keresethez mellékelt szer- Engedményeződén szerint alp. G. S. H. czég* a M. községből vásárolt s annak idejében zö szavatoslévő fának hulladékát M. Hermannak a községgel kötött szerződésnél fogva sága nem kehe- • az ahhoz kötött jogokkal együtt eladta ; ez pedig azt fp.-ekre ruházván át: lezett jogositkétséget nem szenved az, h. fp.-ek a község által a A'evőnek szerződésileg vány engedbiztositott ama jogot is, h. a fahulladékokat a község erdejéből 1889. június ményezésénél. hó 29-ig kihordathassa, fp.-ek eng'edmény utján mhyerték. Az sem szenved kétséget, h. fp.-ek az engedmény következtében a községgel szemben mszerezték azt a jogot is, h. abból következtessék, miszerint tűrje, h. a fahulladékokat a szerződésileg általa eng-edélyezett idő alatt fp.-ek kihordhassák s végül az szintén nem szenved kétséget, h. alp. mint eredményező, •minthogy az engedményezés visszteher mellett történt, ezen jog érvényesithetése iránt fp.-eknek szavatossággal tartozik. Mindezekből az következik, h. fp.nek a fahulladék kihordását akadályozó okok elhárítását nem alp.-től hanem a községtől, mint a mely ez iránt alp.-t szerződésileg biztositotta, áll jogukban követelni s ez oknál fogva fp.-eknek alp.-sel szemben, ki utódját ez pedig fp.-eket az engedményezett jogok tényleges gyakorlatába helyezte, a szerződés teljesítése iránt kereseti joga nincs, s a szerződés nem teljesítése okából kártérítési igénye fp.-eknek alp.-sel szemben már azért sem lehet, mert alp. azon esemény okozójának, miszerint fp.-ek a fahulladékok kihordásában megakadályoztattak, s a mely miatt állítólagos kárukat szenA-edték, jogszerűen nem tekinthető, s ezért ez alapon kártérítésre alp. az osztr. ptk. 1294. és 1295. §-ában foglalt szabályok szerint nem kötelezhető. Minthogy azonban alp. beismerte, h. felsőbb hatósági rendelet folytán fp.-ek azon jogukban, h. a fahulladékokat a község erdejéből kihordhassák, megakadályozva lettek, s minihogy a per adatai szerint alp. ezen általa engedmény utján átruházott jog gyakorlatáért szavatolni tartozik, e czimen mindenesetre fp.-eknek alp.-sel szemben kártérítési joguk van. (89. jun. 5. 204.) — Curia: Hhagyja. (90. jan. 21. 1109. J. 90. 69.)