Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

44 I. VAGYONJOG. Italmérés. lamil szedeit-e be 288 frt italmérési illetéket. Minth. pedig az 1888. XXXV. t.-cz. 40. §. szerint sem az a kérdés, h. fizetendő-e italmérési illeték, sem az illeték mérvének mhatározása bírósági eljárásnak tárgya nem lehet, az elsőbiróság helyesen rendelkezett, midőn fp. keresetét birói hatáskör hiánya miatt visszautasította. (91. decz. 30. 7029. Ü. L. 92. 4.). Szeszesitalok- 99. Debreczeni tábla: Az 1838. évi XXXV. t.-cz. 57. §-a szerint büntenak kimérése tendő az, aki engedély nélkül szeszes italokat kimér vagy kicsinyben elárusil. engedély nél- Kimérés alatt a felhivott törv. 4. §-a szerint az a cselekmény értendő, a melynél kiil (18S8. fogva a törvényszakaszban felsorolt szeszes folyadékok a vendégeknek az XXXV. t.-cz. üzlet helyiségeiben vagy azon kivül való fogyasztási akár nyilt, akár zárt 4., 57. §§.} edényekben iparszerüleg kiszolgáltatnak; elárusitás alatt pedig értendő az a cselekmény, melynél fogva bor és égetett szeszes folyadékok, továbbá sör 100 és ill. 25 literen alóli mennyiségben az üzleti vagy elárusitási helyiségen kivül fogyasztásra elárudttatnak. Az elárusitás a kérdés alatti esetnél egyáltalán szóba sem jöhet; egyedül tehát az merül fel, h. a vitatott kérdés a »kimérés* fogalmát fedi-e vagy nem ? Minth. az idézett törv. a kimérést ipar szerűnek jelzi, minth. iparszerü kimérés alatt a szó legszorosabb értelmében oly kimérés értendő, melynek esetében a kimért bormennyiségnek akár a beszerzési költségei, akár a kimérés körül felmerült fáradság költségei, akár ezeknek egy hányada megtérül, ezen felül nyereség vagy jutalék marad fenn ; minth. végre az iparszerü kimérésnek 1 ágasabb értelme kétség kivül az is. h. a fentebb magyarázat szerint való mtérités több ismételt esetek átlagába nyerjen kifejezést: ezeknél fogva, tekintettel arra, h. az iparszerü, még pedig a szó legszorosabb értelmében vett iparszerü kimérés fogalmát magában véve nem állapítja meg az a tény, h. a jótékony czélra rendezett mulatságon belépti díj mellett mjelent vendégek borral is elláttattak, mert ezen tény magában véve nem nyújt bizonyítékot a tekintetben, h. a rendezőség a bor mennyiségnek beszerszési vagy bármely más költségeinek egészben vagy részben való mtéritését a belépti dijak vagy azok egynehányada által szándékozta volna elérni; ki kellett mondani: h. magában réve az a tény. h. a belépti dij mellett rendezett valamely jótékony czélu mulatságban a rendezőség á'tal kiszolgáltatni Ígért és elfogyasztott szeszes italok tényleg kiszolgáltattak, az 1888. évi XXXV. t.-cz. 51. §-ába ütköző jövedéki kihágás tényálladékát meg nem állapítja. (67. sz.-hoz. 1891. évi okt. 21. Hitelesíttetett 1891. évi okt. 28.. a III. (btető) tanács ülésében. 1. sz. (btető) elvi határozat.) 100. Kolozsvári tábla: A. Mihály ellen azért vettek fel tényleirást mert Sólyomtelke községben engedély nélkül többeknek pálinkát mért ki. A vádlott 7 liter pálinkának többek részére engedély nélkül kimérését, ill. a pálinkának kicsiben elárusitását beismerte, minek következteben a pénzügyigazgatóság ellene, az 1888: XXXV. t.-cz. 57. §-ának 1. pontjába ütköző jövedéki kihágás miatt vádkeresetet adván be. abban a vádlottat, az id. szakasz értelmében, 25 frtra, mint legcsekélyebb pénzbüntetésre kérte elitélni. Az 1888: XXXV. t.-cz. 57. §-a szerint az ugyanott 1—8. pont alatt felsorolt kihágások elkövetői, eme szakasz utolsó bekezdése értelmében 1-től 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők és ezen kivül, az id. szakasz utolsó bekezdése alapján, csak a bejelentésre kötelezett felek marasztalhatók el még az adó alól részükről elvont adóköteles czikkek után járó adó 10—20szoros összegének müzetésében is, mely azonban 15 frtnál csekélyebb nem lehet A szeszes italok jogos kiméréséhez, vagy kicsiben elárusitásához —