Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 37 területeket az akkori földesúr azon a helyeken, a hol most is léteznek, mint Úrbéri jogpótkerteket alp. jogelődjeinek, kik •/. alatti szerződés szerint 1836. évben tele- viszonyok, pitve lettek, kiosztotta és h. ezen pótkerteknek sem helye, sem terjedelme a kiosztás óta nem változott. Igaz ugyan, h. a mint a birói szemle eredményével is igazolva van, a kérdéses pótkertek a 316. 321. hr. sz. alatti uradalmi szántófölddarabban léteznek, mert abból lettek kihasitva és az sem tagadható, h. ezen pótkertek, mivel bizonyos szolgálmányok fejében szerződés mellett lettek alp. jogelődjeiknek átengedve, ezek teljes tjdonát nem képezték és azért mint tjdonuk tjkvbe külön föltéve nem lettek, de ebből még nem következik, li. a kereseti pótkerteket alp.-ek minden jogczim nélkül bírják és h. fp.-ek, mint jelenlegi földesurak, jogosítva volnának alp.-ektöl a kérdéses pótkerteknek átadását követelni. Mert eltekintve attól, h. a kereseti pótkerteket alp.-ek és jogelődjük 50 évi békés birtoklás által minden más bármi czimü igény ellenében elbirtokolták, még ha ez nem történt volna is, alp-eket mint telepitvénijeseket a birtokból egyszerűen kiszorítani nem lehet, mert alp.-ek és általuk birtokolt területek a telepitvényekről szóló 1873 : XXII. t.-cz. intézkedései alá esnek : miért is fp.-eket keresetükkel elutasitani kellett. — Bp. tábla : Hhagya. — Curia: Hhagyja. Ind,: Az 1886. máj. 11. foganasitott birói szemle alkalmával megállapittatott ugyan. h._ a kereseti három és fél hold ingatlan a Neuhofi 3. sz. tjkvben (316—321.) hrsz. alatt felvett, fp.-ek tjdonát képező ingatlannak az alkatrésze és habár az elbirtoklási kifogás fp.-ek mint harmadik jóhiszemű tkvi jogszerzők ellenében sikerrel nem érvényesíthető, mindamellett fp.-ek keresetükkel e helyen is elutasitandóknak találtattak. Mert az ellenirathoz •/. alatt mellékelt szerződéssel, ugy a tanuk vallomásával hizonyitva van, h. a kereseti ingatlan a volt földesúr által, mint a belsőség kiegészítő része, bizonyos szolgálmányok teljesítése mellett az úrbéri viszony mszüntetése mellett adatott át alp.-éhnek, ill. jogelődeiknek, az tehát curiális zsellérségtknek lévén kiegészítő része, alp. annak jogszerű birtokosainak tekintendők, mit sem változtatván ezen az a körülmény, h. arra fp.-ek mint harmadik személyek nyilványkönyvi jogot szereztek. Mert a volt úrbéri kapcsolat s azzal rokonyviszonyban származott igények a tkvi rendelet 4. §. szerint tkvi feljegyzés nélkül is érvényesíthetők, miből következik, h. a volt földesúr s az alp.-ek s ill. jogelődjeik közt fennállott curiális zsellér-viszonyt fp.-ek is tartoznak elfogadni s a curiális zsellérek birtokában levő ingatlant tidajdonkeresettel vissza nem követelhetik. (90. nov. 27. 1464. Ü. L. 913.) 85. Curia: A nemesi javak birtokosait közösen ill. erdöilletőség mind- Közbirtokosaddig. míg az fel nem osztatik és külön tkvi birtoktestté nem alakul, mint a ság javai tarközbirtokosokat nem egyénileg, hanem nemesi birtokuk arányában megillető közös tozékának elvágyón, csakis a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, jogi saját- adása, ságának ezen természeténél fogva tehát külön eladás tárgyát a tkvi intézménynyel kapcsolatban csak akkor képezheti, ha az eladásba mindazok beleegyeznek, kik az állag, vagyis a nemesi birtokra zálog vagy egyéb jogokat szereztek. Jelen esetben azonban ez az eset fenn nem forog; jelen esetben ugyanis a nemesi birtokra s igy annak a kereseti ingatlant képező tartozékára C. szerint már 1872. jul. 16. kielégítési végrehajtás vezettetvén, ahhoz, h. ezen kereseti ingatlan a birói árverés alól elvonassék és h. az külön eladás tárgyát képezhesse, nem csak a nemesi birtok tulajdonosának, hanem a végrehajtási zálogjogot szerzett hitelezőnek beleegyezése is szükséges volt: