Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 31 utján való szerzetét s ennek alapján való bejegyzését, vagy elévülés folytán Elbirtoklás. elenyészését s ez alapon váló törlését szabályozzák (osztr. polg. tkv. 1467., 1469., 1500 §-ai s az 1472., 1498.. 1499. §§-ok annyiban, a mennyiben tkvezett ingatlanokra és a nyilvánkönyvekbe bejegyzett jogokra s elbirtokolt jogok bejegyeztetésére vagy ^elenyészett jogok töröltetésére vonatkoznak: : egyéb tekintetben ellenben az elévülés és elbirtoklás kérdése s ezek feltételei a hazai törvények szerint birálandók el, miből következik, h. a fennforgó eselben, midőn a tkvi tjdonossal szemben alp. nyilvánkönyvön kivül állítólag elbirtokolt szolgalmat kíván érvényesíteni, azon kérdés elbírálásánál: van-e elbirtoklásnak belye s annak feltételei mvannak-e ? nem az osztr. polg. tkvnek a felek által idézett s az alsóbiróságok ítéleteiben felhívott szakaszai, hanem a hazai törvények rendelkezései irányadók. Már pedig a H. K. I. 78. cz, 2. §-a értelmében állami javakra, ül. a kincstárral (fiscussal) szemben az elbirtoklás száz éves birtoklás, ül. joggyakorlat kívántatik, alp. pedig a kihallgatott tanuk vallomásával bebizonyította ugyan, h. a fp. által eltávolíttatni kért erkély 4(J évet meghaladó idő óta létezik s annak létezését több mint 50 évesnek vitatta, azt azonban, h. ezen erkély 100 év óta léteznék, nem is állította. E szerint pedig az elbirtoklás egyik feltétele, a 100 éves birtoklás, ±11. joggyakorlat bizonyítva nem lévén, tekintve, h. a tjdonos egy harmadiknak oly építkezését, mely az ö ingatlana légürébe nyúlik, tűrni nem köteles, fp. keresetének az alp. által gyakorolt szolgalom mszüntetése iránt helyt adni s alp.-t a szolgalom nyilvánkönyvi bejegyzése iránt támasztott keresetével elutasítani kellett. (90. okt. 9. 2981. J. Sz. IV. 19.). 70. Curia : A volt úrbéres községekben az italmérési jog rendszerint Elbirtoklás a volt földesurat illette s ez általános jogszabályból levonható törvényes földesúr és vélelem alapján megállapítható ugyan, h. M. községben is az italmérési jog jobbágy közt. a volt földesurak, vagyis a közbirtokosoknak képezte a tulajdonát; tekintve — Kir. kisebb azonban, h. alperes közs. az emiitett italmérési jogot, mint fentebb előadatott, haszonvételek az úrbéri viszony megszűntétől számítva több mint 32 éven át szakadatlanul [italmérés) elkizárólag gyakorolta s ekként elbirtokolta ; fp.-nek, ül. a M. közbirtokosság- birtoklása. nak az ottani italmérési jogra vonatkozó tjdonjoga annyival inkább elévüli : mert az az elmélet, h. földesúr és jobbágy közt elbirtoklásnak helye nincs, mint tisztán az úrbéri viszonyon alapuló, e viszonyok megszűntével hatály/H vesztette és ma már az elbirtoklás kérdésének megbírálásánál csak annyiban nyerhet alkalmazást, a mennyiben az úrbéri viszony fennálltáig gyakorolt birtoklás tdeje számításba nem vétetik, a jelen esetben azonban, minthogy az elbirtoklásra megkívántató 32 év az úrbéri viszony megszűntétől fp.-ek igényének a pénzügyi hatóságnál történt bejelentéséig már eltelt, az úrbéri viszony fennállása idejében gyakorolt birtoklási idő számításba vételére különben sincs szükség; továbbá, mert ha a H. K. I. 23. és 78. czimeiben a kir. jogok elévülésre megszabott 100 év a magánosok tjdonát képezett kir. kisebb haszonvételi jogokra alkalmazható is, minth. az ősiség eltörlésével az adományos birtok mindenkinek szabad rendelkezése alá tartozó feltétlen tjdonává vált, a kir. kisebb haszonvételek nevezete alatt szerepelt javadalmak is megszűntek királyi jogot képezni, e javadalmak, ül. jogok is ma már a közönséges vagyon fogalma alá esvén, éppen ugy. mint más magánosok kezén levő vagyonok és jogok a közönséges (32 éves) elévülési határidő alatt birtokol'hatók el; továbbá, mert az 1836. XII. t.-cz. 1. §-ában is kimondott az a jogelv, h. az arányosság tárgyául szolgáló közös javakban és haszonvételekben.