Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 295 vagy annak özvegye a nyugdíjazásra avagy gyámolitásra igényt tarthat, s h. 1868: LIV tcz. ennek folytán illeti-e a tanítót vagy annak özvegyét nyugdíj vagy sem ? nem 8. §. a bírói, hanem mint — ez a hivatkozott törvény 44. §-ának végpontjában is Birói hatásfélreérthetlenül ki van mondva — a közigazgatási útra tartozik. Az e.-biróság kör. tehát helyesen mondván ki magát a keresetre illetéktelennek. (90. aug. 26. 41.503. sz.) — Curia: Hhagyja. Ind. : Az 1875 : XXXII. t.-cz. szerint a tanítók özvegyei részére járó segélypénzek megállapítása is az ugyanazon tv. 11. §-ában a tanítók nyugdíjazására nézve illetékes közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozván, az idézett t.-cz. rendelkezésén alapuló nyugdíj vagy özvegyi segélypénz iránti igények birói uton nem érvényesíthetők. (91. okt. 13. 9982. J. Sz. VI. 252.) 668. Bp. tábla: Az alp. felhívása folytán becsatolt és 1397/89. sz. a. 12- §• elintézett előző per irataiból kitűnik, h. fp. jogelődje J. István a kereseti tőke és járulékainak mfizetése végett közvetlen adósa D. Lőrincz ellenezen per indítását előzőleg még 1886 ápr. 6-án a jbirós?g előtt pert tett folyamatba, mely a fp. jelen keresetlevelének benyújtása előtt még folyamatban állott. Minth. pedig az 1868 : LIV. t.-cz. 12. §. értelmében jogügyek, melyekben a keresetet más, még folyamatban álló tárgyalások előzik meg. mindaddig meg nem indíthatók, mig a tárgyalások be nem fejeztettek : fp. keresetét sem folyamatba nem tehette, sem a jbiróság arra a körülményre tekintettel, h. fp. ennek a pernek folyamában kijelentette, miszerint az előbbeni pert leteszi, és h. ezen kijelentése folytán a jbiróság a másik perben a felek kérelmére s mhallgatása nélkül 1889 okt. 2-án 1397. sz. a. hozott végzésében azt a pert hivatalból beszüntette, érdemlegesen el nem birálhatta. — Curia: A ptrs. 12. §-a csak oly jogügyekben nyerhet alkalmazást, a melyekben a keresetet más bíróság előtti tárgyalások törvénynél fogva előzik meg; oly törvényes szabály azonban nem létezik, melynél fogva a jelzálogos követeléssel terhelt igtl. tulajdonosát a követelés behajtásának eltűrésére csak a személyes adós ellen, egyébként is ugyanazon bíróság előtt inditott per befejezése után lehetne mperelni; sőt ellenkezőleg a jelzálog tulajdonosa a jelzálog erejéig terjedő egyetemleges felelősségéből folyólag a személyes adóssal nemcsak együttesen, hanem ennek mellőzésével is mperelhető. Fp. e szerint azon okból, mivel engedményezője által a személyes adós ellen ugyanazon jbiróság előtt korábbi keresettel eljárás indíttatott meg, el is tekintve annak mszüntetésétől, a prts. 12. §-ának helytelen alkalmazása mellett utasíttatott el ezúttal keresetével. (91. jnn. 25. 903. M. I. 374.) 669. Curia : Ha valónak vétetik is az alp. által vitatott, s bizonyi- 13. §. tani kivánt az a megállapodás, mely szerint alp. jogosítva volt fp. követelését fp.-nek alp.-nél tett mrendeléseivel kiegyenlíteni, ily megállapodásnál fogva alp. csak arra lenne jogosítottnak tekintendő, h. fp. követelését fp.-nek alp.-nél tett mrendeléseivel egyenlíthesse ki, de nem követelhetné azt. h. fp. a követelésének mrendeléseivel leendő kiegyenlithetése czéljából nála a követelését fedező mrendeléseket tegyen, mert fp. ily mrendeléseket tenni jogosítva volna ugyan, de nem egyszersmind kötelezve; ennélfogva: miután alp. nem is állítja azt, h. nála fp.-nek a kereseti követelést fedező mrendelései lennének, alp. az általa beismert fp.-i követelés s járulékainak fizetésére feltétlenül volt volna kötelezendő; minth. azonban fp. az e.-biróság ítélete ellen felebbezéssel nem élt. az pedig az 1881 : LIX. t.-cz. 42. §-a szerint a felebbező fél hátrányára meg nem változtatható: az e.-biróság