Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉS. 293 folytán telkén beruházott és mely beruházások a hizlalási üzletnek a város 1868 : LIV. tcz. érdekében való betiltása után ő reá nézve értéküket vesztették és alp. város 8. §. mindenesetre köteles neki ezen értéktelenné vált berendezésekért tett való- Birói hatásságos kiadásait, a mmaradt értékeknek levonásával mtériteni. Mindezeknél £ó>. fogva fp. kártalanítási jogát megállapitani és az e.-biróságot a kárösszeg iránt határoiáthozatalra utasitani kellett, stb. (91. okt. 13. 2207. J. Sz. V. 557.) 660. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete mváltoztattatik és az e.-b. a per érdemleges elbirálására utasittatik. Ind. : Az 1886 : XXII. t.-ez. 86. §. akképp rendelkezik, h. a községi elöljáróság azon kárért, melyet szándékos vagij vétkes gondatlanságból származó cselekvése vagy mulasztása által jogtalanul vagy illetéktelenül okozott és a mely szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, felelős legyen s h. az ebből támasztható kártérítési keresetek mbirálása a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bi> ósághoz tartozzék. A felhivott törvény értelmében tehát a kártérítési kereset nemcsak a kár összegének megállapítása tekintetében, hanem miután a törvény az eljárás jogtalanságának vagy az eljáró egyének szándékosságának vagy vétkes gondatlanságának kérdését előzetes közigazgatási vagy fegyelmi útra nem utasította, a kártétel vagyis az elöljáróság cselekvőségének törvényszerűsége és jogossága tekintetében éppúgy, mint a szándékosság és vétkes gondatlanság kérdésében is a rendes bíróság hatáskörébe lett utalva, minek következtében a bíróság előtt emelt ilynemű keresetek jogi megállapítása tekintetében a birói mbirálás tárgyát első sorban a következő három kérdésnek kell képezni és pedig először, h. a felmerült kár nem volt-e szabályszerű jogorvoslat utján elhárítható? másodszor, h. a cselekvés jogtalan vagy illetéktelen volt-e ? és harmadszor, h. az elöljáróság szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt-e el ? A kereset jogi alapját megállapító ezen kérdések birói eldöntésének pedig jelenleg nem forognak fenn jogi akadályai. Az első kérdésre nézve ugyanis a közigazgatási utou használt jogorvoslatoknak netán függőben léte csakis annyiban jöhetne tekintetbe, amennyiben azok a keresetbe vett kár elhárítását vonhatnák maguk után, vagyis amennyiben birtokon belőí használtattak ; miután azonban fp. keresetét alp.-nek oly intézkedéséből származtatja, amely azonnal vhtatván, a kárt birtokon kivül. vagyis azelőtt okozta, mielőtt az emiitett intézkedés szolgabírói uton hatályon kivül helyeztetett, ez okból az első kérdés már jelenleg is alkalmas a. birói eldöntésre és e tekintetben az alp.-i intézkedés ellen használt jogorvoslatnak netán függőben léte a kérdés mbirálásának akadályul többé nem szolgálhat; de nem forog fenn akadály a második és harmadik kérdés birói eldöntésére nézve sem, mert a törvénynek nem lehetett czélja vegyes eljárást megállapitani és a jogosság és illetékesség kérdését a jogorvoslat igénybevételének vagy az igénybevétel mellőzésének esélyeitől függőleg majd a közigazgatási hatóság, majd a bíróság hatáskörébe utalni, hanem ha a kártérítési keresetek az előrebocsátottak szerint előzetes közigazgatási vagy fegyelmi eljárás mellőzésével egyenesen a bíróság hatáskörébe utalta, akkor ez által kétségtelen kifejezést adott azon czélzatának, hogy a bíróságot kár esetében és akkor, ha a kár jogorvoslat utján elhárítható nem volt (vagyis a birtokon kivüli felebbvitel esete forog fenn), önálló és a sérelmes intézkedés ellen használt jogorvoslatok sorsától független eljárásra kívánta feljogosítani és végre nem képezhet a per érdemleges mbirálásánál akadályt jelenleg az sem, h. alp. cselekménye miatt netán büntető eljárás van folya-