Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

u 1. VAGYONJOG. Tulajdon. 34. Curia: Mindkét abiróság ítéletének mváltoztalásával fp.-ek kéreTulajdon vi- setükkel egész terjedelmében azért utasíttattak el. mert L, II. és III. rendű tatása a te- alp -ek nem mint néh. Osváth Simon, vagy Aburdán Annának örökösei, hanem lekkvi tulaj- adásvételi jogügyletek alapján már 83. szept. 25. nyertek a vizesgyáni 40. sz. (Ionossal tjkvben foglalt és részben a 250. sz. tjkvbe átvezetett ingatlanokra nézve szemben. tkvi tjdonjogot, ezek ellenében mint harmadik személyek ellenében tehát fp.-ek néh. Osváth Simon utáni örökösödési jogon a tjdonjogot azokra az ingatlanokra nézve csak abban az esetben vehetnék keresetbe, ha bebizonyították volna, h. alp az 6 kijátszásul; végett rosszhiszem üleg szerezték meg a tj lonjogot Ezt azonban bizonyítani fp.-nek nem sikerült. Ugyanis 1. A. 2. a. bizonylattal meg van czáfolva fp.-nek az 87. ápr. 30. tartott tárgyaláskor előterjesztett az az állítása, h. alp. a már meghalt Osváth János nevét használták volna fel a hirdetményi eljárás folyamatba tételénél, mivel az idézett bizonylat szerint Osváth János csak 80. decz. (5. halt el. a 12293. sz. kérvény azonban már ugyanazon év nov. 26. be volt nyújtva. 2. Az a körülmény sem állapit m. alp.-ek ellen rosszhiszeműséget, h. a tjdonjog bekebelezését a hirdetményi eljárás folytán hozott átadó végzés alapj ín. tehát szabályellenes utón nyerték és h. a tkv.-ből tudhatták, h. a kereseti ingatían vagyon Osváth Simonra van tkvkönyezve. mert egyrészt a felhozott végzés intézkedése ellen jogorvoslat igénybe nem vétetett, tehát az annak alapján eszközölt tkvi bejegyzés érvénye egyedül a végzés állítólagos szabálytalansága miatt eredménynyel meg nem támadható ; és mert az eredeti tkvi feltétel sem annak helytelenségét, sem annak feltételezését ki nem zárván, h. a kereseti ingatlanokat Aburdán Anna jogosan ruházta át az alp. jogelőzőjére, Osváth Jánosra, alp. állított rosszhiszeműségét e mellett még m. is czáfolja az a körülmény, h. a netaláni igénylők igényeik érvényesítésére hirlapilag is felhivattak és fp.-ek ennek daczára örökösi igényüket be nem jelentették. 3. Felpereseknek az az állítása sem indokolt, hogy Aburdán Anna az ingatlanokat csak özvegyi jogon birta és alp.-nek e körülményekről tudomásuk lett volna, mert Osváth Simon 53. aug. 28., tehát az osztr. polg. törv.-könyv érvénye alatt halálozott el, a magyar magánjog szelinti özvegyi jog nem állott útjában annak, h. fp , illetve jogelődeik néh. Osváth Simon utáni öröködési jogaikat már akkor érvényesíthették. Ez azonban nem történvén m., e körülmény még inkább erősíthette azt a feltevést, hogy Aburdán Anna a kérdéses ingatlanokat Osváth Jánosra jogosan átruházta. A perköltség harmadbiróságilag különösen a tkvi állásra tekintettel lett kölcsönösen tnszüntetve. (92. marcz. 9. 7820/91.) Az árverési 35. Győri tsz. : Elvitázhatlan jogi elv, h. az árverési vevőt a megvet" vevő tulajdon- ingatlan az árverés befejezte perczében, azaz a hűtéssel tulajdonjogilag illeti, joga. ha ezen árverés jogerőre emeltetik. Ezen tjdonjognál fogva vevőt az árverés befejezésével minden haszon illeti, de hasonlóképpen őt terheli minden kár, tehát a saját érdekükben állott volna és feltételes tjdonjoguknál fogva jogosítva is voltak ez ügyben vevők mindazt cselekedni, h. a mvett ingatlan az árverés jogerőre emelkedése előtt is minden kártól megóvassék és ezen jogukkal nem állott ellentétben az árverési feltételek 3. pontjában körülirt vevőknek azon kötelessége, h. a mvett ingatlant az árverés jogerőre emelkedésétől feltételes birtokbavétel után tűzkár ellen biztosiíani tartoznak. Vevőknek azon mulasztúsa tehát, s..ját kárukkal jár és azon »casus<. h. a megvett ház az árverés jogerőre emelkedése előtt tűz által e'ienyésztetett-