Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

234 CSALÁDI JOG. Váló okok pro- löletté fajultak, a mely a házastársi együttélést czéltalanná és lehetetlenné testánsoknál. teszi. Ily körülmények közt a házassági kötelék az 1791 : XXVI. t.-cz. által Hűtlen elha- tv. erejére emelt 1876. márcz. 6-án kiadott nyilt parancsnak 57. §-a értelgyás és en- mében engesztelhetetlen gyűlölet alapján felbontandó. (92. ápr. 11. 26. 97. gesztelhetetlen J. 92. 73.) gyűlölet. 553. Curia: Mindkét a.-biróság Ítéletének mváltoztatásával, az 0. M. és K. L. evang. reform, vallású felek közt az 1882. decz. 22-én Bánfalván létrejött házasság felbontatik és az elválasztott feleknek az uj házasságra lépés megengedtetik. Indokok: Az alsóhb biróságok által felhozott az a körülmény, h. házasfelek között a lelkészi békéltetés meg nem történt, felperes keresetének elutasítására nézve azért nem szolgált indokuk mert alp. a szándékos emberülés miatt teljesített bűnügyi vizsgálat folyama alatt elmebetegség miatt a bpesti országos tébolydába szállíttatván, a békéltetés előrebocsájtása lehetetlenné vált. Tek. pedig azt. h. alp. a fp. édes anyját megfojtotta, jóllehet ezt a cselekményt beszámithatlan állapotban köretté el, az mégis alkalmas arra. h. fp.-ben engesztelhetlen gyűlölet és irtózat támadt, miután fp. a per folyama alatt válási szándékához állhatatosan ragaszkodott és felebbezéseiben is a házasság felbontását ismételve kérelmezte, nincs remény, h. fp., ha esetleg alp. betegségéből kigyógyulna is. édes anyjának halálát okozó nejével békére és egyetértésre birni lehetne, alp. pedig mint tébolyodott személyesen meg nem hallgatható, a fennforgó rendkívüli körülmények között az 1786. márcz. 6-án kibocsájtott és az 1791 : XXVI. t.-cz. által törvényeró're emelt utasítás 57. és 58. §§-ai hasonlatosságánál fogva a házasságot fel kellett bontani és a 60. §. alapján az uj házasságra lépést megengedni. (91. okt. 13. 5890. J. Sz. V. 511.) Váló okok zsi- 554. Bpesti tszék : Fp. a házasági köteléket alp. részéről elkövetelt dóknál. ismételt érzékeny keseritések miatt kéri felbontatni, mert családja eltartúKeserités. sáról nem gondoskodik, foglalkozását minduntalan változtatja, könnyelműen (Hűtlen elha- él és csekély keresményét saját élvezetére költi el s fp.-t hűtlenül elhagyta, gyás.) aztán pedig rosszakaratulag üldözte, szégyenletes magaviselete által pedig fp.-t arra kényszeritette, hogy Develőnői állását elhagyja, s rágalmazta azon családnál, melynél mint nevelőnő ujabban alkalmazva volt. Tek.. h. alp. a tárgyalás folyamán beismeri ezen keresetbeli állításokat és a házassági kötelék felbontását a maga részéről is kéri, tek. továbbá, h. a már 1889. évi szept. óta különválva élő felek közt a békés házasélet visszaálta többé nem remélhető ; miután a házasságból származó s még kiskorú gyermek ellátása iránt a felek a fenti intézkedéshez képest egyezségileg megállapodtak, vagyoni igényeket egymás ellenében nem támasztottak : ezen okokból, a felek között fennálló házassági kötelék az 1863. nov. 2-án 15.940. sz. udv. kanczelláriai rendelet 22. §-a értelmében alp. által elkövetett hűtlen elhagyás és felette érzékeny ismételt keseritések alapján felbontandó volt. (91. febr. 3. 2849.) — Bp. tábla: Hhagyja. Indokok: A fennálló törvénykezési gyakorlat értelmében a *hütlen elhagyás< ténye csak akkor állapitható meg. ha valamelyik házastárs ismeretlen helyre távozik el és közhirdetmény általi idézés ellenére vissza nem tér, se elmaradását nem igazolja. A jelen perben ez az eset fenn nem forog, miért is az e.-biróság a »hütlen elhagyásra« vonatkozó indokát a tábla mellőzte, egyébként hhagyja. (91. okt. 7. 13,722.)— Curia : Hhagyja. (91. nov. 24. 8190. Dt. XXXI. 137.)