Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

224 I, VAGYONJOG. Csődtörvény, nem lehet, mint annak, ha panaszló csödnyitási kérelmét bíróilag még meg 84—87. §§. nem itélt követelésre alapította volna, enné/fogva panaszló hitelezői minősége Csődnyitás, a csődnyitás szempontjából igazoltnak lévén tekintendő, ez okból Csödnyitási kérelmével el nem utasítható; tek. azonban, h. panaszlott a csődnyitást az okból is ellenezte, h. vagyonná' nem bir; tek. továbbá, h. a B) a. biztosítási vhajtási jkv szerint birói zár alá vett ingókra panaszlott neje igényt jelentett be és igy panaszlott tagadásával nincs bizonyítva, h. a csó'deljárási költségek fedezésére elegendő vagyon tényleg léteznék, ennélfogva a Cs. T. 87. §-ra való tekintettel, az e.-b végzését mváltoztatni és az e.-bíróságot arra utasítani kellett, h. panaszlottat az eljárási költségek fedezésére 200 frtban mhatározott előlegnek záros határidő alatt birói letétbe leendő helyezésére hivja föl és a záros határidő elmultával panaszló csödnyitási kérelme tárgyában a felhívás eredményéhez képest ujabb határozatot hozzon. (90. jun. 3. 3731. Ü. L.) 538. Bp. tábla: Habár a tábla az e.-b. végzésében felhozott azt az indokot, h. a Cs. T. 84. és 87. §§-ban foglalt rendelkezések a 85. §. esetében is alkalmazandók, vagyis, h. ily esetben is valószínűvé teendő, h. az adós tartozásai annak vagyonát mhaladják. magáévá nem teszi, mert a mszökött vagy elrejtőzött adós ellenében a vagyoni elégtelenség valószínűvé tételét pótolja a mszökés vagy elrejtőzés igazolása, a hitelezőnek tehát ily esetben nem kell valószínűvé tenni azt, h. a mszökött vagy elrejtőzött adós tartozásai unnak vagyonát mhaladják, mégis az e.-b. végzését helyben kellett hagyni; mert a D) a. végzésben csak az foglaltatik, h. panaszlott a főváros területén ez idő szerint bejelentett lakással nem bir és h. a rendőri nyomozat eredménye szerint panaszlott állítólag Orsován tartózkodik, de abban sem arról, h. panaszlott korábban Budapesten mester-u. 30. sz. a. lakott és hogy ugy e lakást, valamint üzletét a nélkül hagyta el, h. ujabbi lakását akár a háztulajdonossal, akár a házfelügyelővel vagy a többi lakókkal közölte volna, sem pedig arról. h. panaszloit Orsován nem tartózkodik s nem is tartózkodott, avagy h. ott tartózkodott ugyan, de már ismeretlen helyre távozott, említés nem tétetvén, ez a végzés tehát arra nézve, h. panaszlott mszökött vagy elrejtőzött volna, alkalmas bizonyítékul nem tekintethetvén, nincs kimutatva a Cs. T. 85. §-ában előirt az a feltétel, melyhez a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnap kitűzése és az adós részére gondnok kinevezése kötve van. (91. szept. 9. 5034. C. L. 91. 40.) 539. Kassai tábla : A Cs. T. 87. §. második bekezdése értelmében az adós azon eskü letételére, h. vagyonából semmit el nem titkolt, csak az esetben kötelezendő, ha a csődnyitásnak vagyonhiány miatt el nem adatik. Minth. azonban a fenforgó esetben az e.-b. a csődöt a panaszlott ellen, azért nem rendelte el, mert csődöt kérő hitelező czég azt, h. panaszlottnak kérvényezőn kivül még több személyes hitelezője van. ki nem mutatta és csődöt kérvényező az e.-b. eme határozatában mnyugodott, a fentebb hivatkozott törvény rendelkezésénél fogva annak. h. panaszlott az eskü letételére köteleztessék, helye nincsen, miért is csődöt kérőt csődnyitási kérvényével egészen elutasítani kellett. — Curia: Hhagyja. A Cs. T. 87. §. szerint az abban megállapított felfedező eskünek csak az esetben lévén helye, ha a csőd elrendelése vagyonhiány miatt tagadtatott meg. ama kérdésben a mtagadó végzés indoka döntő jelentőséggel bir s igy a m -fokú bíróság helyesen határozott, midőn a fennforgó esetben, melyben a csőd elrendelése több hite-