Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
222 I. VAGYONJOG. Csődtörvény, telesének 838 frt 45 kr. tőke és kamata iránti részét fp. azon az alapon 68.. 69. §§. érvényesiti, h. a közadós a G. alatti kötelezvény alapján a muraközi takaKezes helyzete rékpénztártól 1000 frt heti 6 frt 40 kr. részletekben törlesztendő kölcsönt a főadós csőd- vett fel, továbbá a H. és G. alatt kötelezvények alapján a csáktornyai takajében. rékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezettől 2500 frtot heti 13 frt 50 kr. részletekben visszafizetendő előlegként, lényegben a kötelezvények tartalma szerint szintén kölcsönként felvett, h. a közadós eme tartozásaiért fp., még pedig a G. alattira vonatkozólag K. Józseffel, a H. és L alattira vonatkozólag N. S.-sel együtt készfizetői kezességet vállalt s a főadós csődbe esése folytán fp. e tartozásoknak még fizetetlen maradékának felét, elvállalt kezességénél fogva, fizetni lesz köteles. Fp. sem csődbejelentésében, sem keresetében nem adja elő azt. az összeget, melyet a közadós helyett tényleg már kifizetett, pedig fp. a csődtömegből fizetést csak akkor és oly összeg erejéig követelhet, ha és mennyit a közadós helyett ennek tartozására tényleg kifizetett. Bejelentésének és keresetének jogalapja tehát nem indokolja azt. h. alp.-i csődtömeg az igényelt s részben még csak jövendőben esedékes öszszeg fizetésére kötelezhető legyen ; a per folyamán felhozta ugyan fp., haz 1888. évi május 13-tól folyó heti részleteket a közadós helyett tényleg fizeti, ennek bizonyítására tanukra is hivatkozott. De még a per folyamán sem adta elő azt, h. tényleg mikor és mennyit fizetett, s erre nézve tanúi sem szolgáltattak elfogadbató bizonyitékot ; miért is helyesen intézkedett az e.-biróság. midőn fp. vonatkozó kereseti igényének helyt nem adott s a kérdéses követelésnek a felosztási tervezet szerinti fizetésére a csődtömeget nem kötelezte. Az 1881 : XVII. t.-cz. 69. §-a azonban megengedi, h. a Jcözadós egyetemleges adóstársai és kezesek azokat a fizetéseket, melyeket az elvállalt kötelezettségnél fogva később kellene teljesiteniök. a csődtömeg ellen bejelenthetik, ha a követelést maga a hitelező be nem jelenti. S ez az eset jelenleg csakugyan fenforog, mert alp. nem vonta kétségbe fp.-nek azt az állítását, h. a G.. H., I. alatti kötelezvényekben emiitett hitelezők követeléseiket be nem jelentették. Ily körülmények közt fp. jogosítva volt a G.. H., I. okiratokon alapuló követeléseket bejelenteni De mivel a kezes a főadóstól fizetést csak akkor igényelhet, ha a közadós helyett tényleg fizetett s ha a közadós tartozása már lejárt, a mi a kezes követelését annak lejártáig a tényleges fizetésig felfüggesztő feltételhez kötött követeléssé teszi; a kezes követelése az 1881 : XVII. t.-cz. 68. §-ának tekintete alá esik, azaz követelheti a kezes a csődtömeg ellen a mindenkori teljesítés biztosítását abban az arányban, melyben a követelések a csődtömegből kielégítést nyernek, a fizetést pedig csak akkor, ha maga a kezes is fizetett s ezt kellően igazolja. Minthpedig alp. sem azt. h. fp. a G., H., I. alatti kötelezvények szerint a közadósért készfizetői kötelezettséget vállalt, sem azt, h. fp. ennek folytán a közadós tartozásának törlesztetten részét mfizetni lesz köteles, nem tagadta • minth. a fizetésre irányuló kereseti kérelem a biztosításra irányuló kérelmet mint kevesebbet magában foglalja: fp. kereseti igényének a biztosításig terjedő mérvben helyt adni kellett. A biztosítandó összeget illetőleg stb ..... (90. nov. 3. 3277.) — Curia: Hhagyja azért is, mert az, h. a felebbezett ítéletben foglalt rendelkezés fp.-nek külön kielégítési jogát — ha és a mennyiben ilyennel bír — nem érinti, magától értetik ; s mert másrészt fp. követelése egy részének a Cs. T. 69. §-a értelmében elrendelt biztosítása, miután ugyanazon követelésnek csupán biztosítása lett elrendelve.