Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 217 számolási jegyzőkönyvből kitetszőleg váltókon alapuló követelési igénye a váltók Csődtörvény. lejáratával csakis a JcöveteléskielégUésére ad jogot, de nem foglalja magában azt a 27 §. jogot is, h. kielégítési igényének fentartásával arra nézve külön biztosítást igényel- Zálogjogi elöhessen, vagy szerezhessen, mert a hitelező részéről tkv.-i előjegyzés által egyedül a jegyZés megír, ama rendelkezésénél fogra kieszközölt biztosítás, mely szerint lejárt váltó támadása alapján a zálogjog az adós ingatlanaira előjegyezhető, nem esik ugyanazon tekintet alá, mint a szerződési megállapodás vagy biróí elmarasztaló határozat alapján nyert zálogjog. Ezek szerint, miután az ily módon telekkönyvi előjegyzéssel szerzett biztosítás a mtámadhatóság szempontjából — a miként h. ezt a legfőbb biróság a csődtörvény életbelépte óta állandóan követett gyakorlatával megállapította — az adós által adott biztositással azonos tekintet alá esik, miután ily esetben épp ugy, mint a végrehajtási eljárásban a közadósnak cselekményét a bírói közbenjárás helyettesiti. Az alp. által szerzett és fp. által keresetében hatálytalaníttatni kérelmezett zálogjogi előjegyzéseknek mtámadhalósága a csődtörv. 27. § 3. pontjának feltételei alapján bírálandó el. Annak, h. a mtámadás tárgyává tett biztosítás a Cs. T. most idézett szakaszpontjára tekintettel biráltassék el, akadályul nem szolgálhat az, h. fp. mtámadási keresetét nem alapította kifejezetten erre a szakaszpontra, mert annak eldöntése h. a perben kifejtett adatok és felhozott bizonyítékok a Cs. T. 1. r. 3. fejezete alapján kellő alapot nyujtanak-e a mtámadott ügyletnek^ ill. jogcselekménynek a esödhitelezőkkel szemben való hatálytalanítására, igenlő esetben pedig, h. annak joghatálytalanitásánál a Cs. T. melyik szakaszának intézkedése szolgál alapul: a bíróságnak feladatát képezi s ez a tv. helyes alkalmazásánál a feleknek előadásához kötre nincsen. (Prts. 245. §.) A Cs. T. 27. §. 3. pontjában felállított vélelemmel szemben alp.-nek feladatát képezte oly tényeknek kifejtése és bebizonyítása, a melyekből okszerűen következtethető, h. az előjegyzés iránti kérvénye beadásakor nem bírhatott tudomással a többi hitelezők mkárosításáról. Alp. azonban ennek a kötelezettségének eleget nem tett, sőt ellenkezőleg íp.-nek B) és C) •/. alatti melléklete által tanúsított azok a körülmények, h. közadós. mielőtt még alp. a zálogjogi előjegyzést kieszközölte, alp.-sel tudatta, h. kötelezettségeinek meg nem felelhet, s őt fizetésképtelenségéről értesítvén, egyszersmind százalék elengedése mellett kiegyezési ajánlattal lépett fel, azt bizonyítják, h. alp. közadósnak fizetésképtelenségéről s igy arról is tudomással birt, hogy Saját követelésének zálogjogi biztosításával a többi hitelezők károsodnak, s alp.-nek ezt a tudomását igazolja az is, h. elleniratában maga hozza azt fel, h. követelésének biztosítása iránt már csakis akkor lépett fel közadós ellen, a mikor saját érdekeinek veszélyeztetése nélkül tovább nem várhatott. (92. ápr. 27. 3367. J. 92. 86.) — Azonos határozatok (november 1-én lejárt váltó alapján előjegyzés kérése nov. 6-án, csődnyitás nov. 14-én. midőn közadós ellen nov. 4-ére árverés volt a hivataloslapban hirdetve.) - Curia : 91. febr. 5. 5224/20. (Dt. XXX. 167.) - 92. febr. 9. 2914/91. J. Sz. VI. 295.) 530. Bp. tábla: Az e.-biróság ítéletét helyben kellett hagyni az abban felhozott egyéb indokoknál fogva és azért, mert a csődnyitási kérvény beadása vagy a fizetések mszüntetése után a közadós vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgáló oly vagyont képez, melyből sem a közadós semmit el nem idegenithet, sem egyes hitelező, a teljes jóhiszeműség esetét kivéve, semmit el nem vonhat, ebből pedig önként következik, h. a tize-