Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

2U I. VAGYONJOG. Csődtörvény, foganatosításakor közadós fizetéseit már mszüntette s erről alp. tudomással 27. §. birt. A fizetések mszüntetése és az arról való tudomás mtdmadás alapjául Xem-keres- csakis akkor szolgálhatnak, ha a közadós kereskedő volt, mert a fizetések kedő jogcse- mszüntetése a Cs. T. 214. §-« értelmében a csőd mnyitását egijedni kereskedő lekvényének iránijában vonja maga után, nem-kereskedő közadósnak ohj cselekményei megtámadása, azonban, mehjek által egges hitelezői kielégítést vagy biztosítást nyertek, valamint az említeti jogcselekményekkel egy tekintet alá eső oly vhajtások is, melyek nem kereskedő ellen foganatosíttatnak, a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja alapján sikerrel csak abban az esetben támadhatók meg. ha a kielégítésvagy biztosítás elfogadásakor, iH. a vhajtás foganatosításakor, közadós ellen a csődkérvény már beadatott s erről a kielégítést vagy biztosítást nyert hitelező ugyanakkor tudomással birt. Minth. pedig közadós, fp.-nek saját előadása szerint nem volt kereskedő, hanem haszonbérlő s ennélfogva az ellene kieszközölt biztosítási vhajtás azon az alapon, mert a foganatosításkor fizetését mszüntette s erről alp. tudomással birt, a csödhitelezök iráryában hatálytalannak ki nem mondható ; minth. továbbá fp. nem is állította, annál kevésbé bizonyította, h. a mtámadott biztosítási vhajtás foganatosításakor közadós ellen a csődnyitási kérvény már beadatott s arról alp. tudomással birt volna : fp.-t keresetével el kellett utasítani s mint pervesztest a költség fizetésére kötelezni. — Curia: Hhagyja. (91. decz. 16. 5119.) Kereskedő 522. Curia: A közadós ellen a csödnyitást két napp d megcselekvényei- előzően foganatosított biztosítási végrehajtás a Gs. T. 26. §-a értelmében hanék megtáma- tálytalannak mondandó ki, ha a vhajtás alkalmával a közadósnak összes dása. áruczikkeit lefoglalták s üzletét bezárták, mert ebből biztosan megállapítható, h. közadós, ki kereskedő volt, fizetéseit ez időben már mszüntette, s h. a hitelező a fizetések mszüntetéséről, ha előbb nem, a vhajtásnak megbízottja közbenjöttével az imént jelzett módon történt . foganatosítása alkalmával tudomást nyert. (91. decz. 30. 4019. J. Sz. VI. 183.) 523. Bp, tábla: A kereskedő, ami közadós Cs. J. is volt, fizetéseit kétségtelenül mszünteti akkor, ha hitelezői ellene jogerejüleg megítélt követelés alapján kielégítési vhajtást vezetnek s ő a követelést ki nem fizeti, hanem bolti árunak lefoglalását és szoros zár alá vételét türi és ellene a csőd rövid idő múlva mngittatik. Kétségtelen az is, h. ily vhajtás a Cs. T. 27. §-a 2. pontja alapján sikeresen mtámadható, mert vhajtásnál a közadós jogcselekvényét a bírói kényszer helyettesíti s a mtámadható jogcselekvényt a közadós ama mulasztása képezi, h. csődöt maga ellen nem kérvén, a vhajtás foganatosítását türi, s mert a fizetések mszüntetése a közadós eme mulasztásában nyilvánulván, a vhajtató hitelező a fizetések mszüntetéséről, ha nem előbb, a vhajtás foganatosításának időpontjában kétségtelenül tudomást nyer. Az előadottak alapján alp. javára fp.-nek a keresetben foglalt s alp. részéről nem tagadott előadása szerint a közadós ellen megítélt követelés alapján rövid idővel a csődnyitás napja (1889. okt. 18.) előtt a közadós bolti áruira és egyéb ingóságaira szoros zár alkalmazásával foganatosított kielégítési végrehajtást a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondani. — Minlh. pedig a Cs. T. 33. §-a szerint az, ami a mtámadható jogcselekvény által a közadós vagyonából elidegenittetett. a csődtömegnek visszatérítendő ; s minth. alperes nem tagadja azt, h. a mtámadott s ezúttal hatálytalannak kimondott vhajtás folyományát képező s 1891. nov. 9-én tartott árverés alkalmával a lefoglalt ingóságok vételárából követelésére