Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
I. VAGYONJOG. tését, de semmi esetre sem azt. hogy a tjdon jogkérdés mellőzésével egyedül Birtokháboria házassági együttélés alapján sommás visszahelyezés utján helyeztessék tás. azoknak egyedüli vagy közös birtokába. Felperes tehát keresetével helyesen utasíttatott el. (91. jul. 29. 5545. Ü. L. 91. 34.) 28. Bp. tábla: M. volt az e.-b. Ítélete változtatandó, mivel fp. azt, A feleség által h. a kérdéses bérlelet ü}iállóan bérelte és ennélfogva annak tényleges férje ellen inbirtokában lett volna, nem is állítja, annál kevésbé bizonyítja s mivel 2-od ditott s. v. li. rendű alp. a ki felp.-nek jérje s agy mint a család feje. gazdaság kereset. vezetésére állásánál fogva hivatva van, tekintendő a közösen bérelt ingatlanok tényleges birlalójának, a mivel még azon esetben is, ha tényleges birtokosnak tekintethetnék is, azon ténye által, li. férje házát elhagyta, a férjérd közösen használt birtokról lemondottnuk is tekintendő és így a birtok erőszakos mháborKásának ténye hiányozván, a visszahelyezési keresetnek jogalapja nincs. (90. nov. 18. 46331.) Curia'. líhagyja; mert fp. nem bizonyította azt. h. alp.-ek az idő alatt, mig közös háztartásban éltek, őt a bérlemény közös használatától eltiltották volna, az által pedig, h. előadása szerint férje házát az 89. május havában elhagyta, a közöd használati jognak gyakorlásától önként állott el s így alp.-ek önhatalmú ténye fenn nem forogván, sommás visszahelyezésnek helye nem lehet és mert az 1890. évi márcz havában, midőn alp.-ek az osztatlanul kezelt földek egy részének felszántását nem engedték m.. fp.-t a haszonbérlet közös használatában, melynek gyakorlatát meg sem kísérelte, akkor sem akadályozták. (91. jul. 28. 4704/90. J. Sz. V. 265.) 29. Curia: Az a körülmény, hogy valamtly ingatlanság haszonbéi be A bérbeadó s. adatik, tehát a haszonbérlő birtoklásába esik, a béibeadónak birtokjoyát n<m v. h. keresete g'iengiti ugyan, sőt olyannak tekintendő, mintha a bérbeadó a birtokiáit a haszonbérlő tényleg gyakorolná : a jelen esetben mégis fp. keresetével törv.-szerüleg ula- ellen. sittatott el, mert a sommás visszahelyezési keresetnek egyik föhelléke a békés birtoklás, azonban már az a körülmény, h. fp. H. L.-val, a kinek a 2. sz. a. szerződés szerint a többi közt a kereseti ingatlant és az arra vonatkozó bérbeadási jogot még 87. jul. 9. eladta, ennek a szerződésnek msemmisitése iránt perben áll, kétségessé teszi fp.-nek békés birtoklását és a békés birtoklás fenforgását még inkább mczáfolja Sz. K. tanúnak oda irányuló vallomása, h. ő mint a birtok albérlője utolsó időben a haszonbért egy ízben alp. jogelőde H. L.-nak fizette, két ízben pedig birói kezekbe tetle le. megczáfolja továbbá a békés birtoklást Sz. S , H. S. és H. J. tanuknak az a vallomása, mely szerint a B) a szerződés szerint szintén az eladás tárgyát képezett kis sároslaki avasi erdőben a fát már 87. és S0. években a vevő H. L. vágatta és adta el. Nem lévén tehát bizonyítva, h. a kereseti rét akkor, a midőn alp. a H. L.-val kötött szerződés alapján annak birtokába lépett, felp. békés birtokában lett volna, alp.-nek ama birtokba vételi ténye fp. irányában önhatalmúnak, tehát a birtokháborilást megállapitónak nem tekinthető. (91. jul. 14. 5409/90. J. Sz. V. 195.) 30. Curia: Visszahelyezési kereset csak a tényleges birtokos ellen- Haszonbérlő indítható. Ha tehát az ingatlan haszonbérbe van adva, perbe a haszonbérlő, által vagy esetleg az alhaszonbérlő vonandó és nem a haszonbérbe adó tjdonos. A ellen indított haszonbérlőnek a tjdonossal szemben csak azon esetben van visszahelye- s. v. h. bérezéshez joga, ha a -haszonbéri szerződés feltételeinek eleget tett. (90. okt. 10. set. 8,112. J. 91. 9) i/0£o