Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 191 13 szalma és polyva azonban nem. A meghallgatott szakértők fp. elégett Kereskedelmi búzájának cséplési költségét egybehangzólag a buza értékének 10"'()-ra törvény, teszik, a buza mmázsájának a B. tanyáról a h.-m.-vásárhelyi piaczra való Biztosítási szállítását pedig 20 krban állapítják meg, minth. azonban alp. a cséplési és ügylet. szállítási költségeket együttesen csak az érték 10°/0-ra teszi, ezen a szak- 477 473 §&. értök által megállapítottnál kisebb összeg lesz; e czimen az elégett buza £ i.(lr meg. értékéből ugy az alp. által beismert — mint a fp. által még ezenfelül bizo- állapítása. nyitandó nagyobb kárösszegnél levonandó. Ehhez képest az alp. által elégettnek beismert búzamennyiségnek 1290 frt 24 krt tevő értékéből annak 10%-át, azaz 129 frt 2 krt levonva, az alp. által beismert tényleges kár 1161 frt 22 krt tesz, mely összeget alp. feltétlenül mfizetni tartozik. Ami már most ezen feltétlenül megítélt összegen felül követelt kár mennyiségét illeti, azt fp. tartozik igazolni, ill. alp. tagadásával szemben bizonyítani tartozik első sorban azt, h. a két asztag és egy kazalban a kötvényben kitett és általa vitatott keresztmennyiség benfoglaltatott, — másodszor azt, h. egy-egy kereszt buza 45, illetve 30 kiló magot tartalmazott. A keresztek mennyiségének igazolására . . . el kellett azonban bizonyítékul fogadni a mhallgatott szakértők véleményét .... és e szerint bizonyítottnak veendő, h. a két asztag és egy kazal a kötvényben ölekben kitüntetett méretekkel birt és h. a két asztag 727 kereszt búzát, és egy kazal pedig 54 kereszt kaparék buzát tartalmazott. A keresztenkénti megöntés tekintetében a tanuk mi bizonyítékot sem szolgáltattak, miért is tekintettel arra, h. próbacséplés nem történt s az asztagok teljesen leégtek, s igy a bizonyítás más módon mint eskü által nem eszközölhető, azt pedig, h. tényleg kevesebbet öntött volna egy-egy kereszt, alp. nem igazolta; a ptr. 237. §. értelmében fp.-nek becslő esküt kellett megítélni, annak a bizonyítására, h. az 1. és 2. t. a. asztag keresztenként leg űább 45 kiló magot, a 3. tétel alatti buza pedig legalább 30 kiló magot tartalmazott. Ha fp. a becslő esküt a vitatott magtartalom egész mennyiségére leteszi, ugy a keresztenkénti 45, illetve 30 kiló magtartalom bizonyítva lesz, és ez esetben az eskütől föltételesen megítélt 1000 frt 63 kr. kárösszeg következőleg á]l elő stb. Fp.-t kereseti követelésének a feltétlenül és az eskütől föltételezetten megítélt összegeket mhaladó és 365 frt 15 krt tevő részével el kellett feltétlenül utasítani, mert ezen 365 frt 15 krt a kötvény 1-ső tételénél előforduló 124 frt 95 kr. különbözetet tevő számítási hiba, továbbá a cséplés és szállítási költség czimén leszámított 240 frt 20 krt tevő 10% eredményezi, már pedig fp. csalc tényleges kárának mtéritését igényelheti. A kamat ugy a feltétlenül, mint a feltételeseit megítélt töke után 1886. november 20-tól számítva volt megítélendő, tehát azon naptól, melyen fp. előadása szerint kár igényével alp. részéről elutasittatott, mert az igény elutasításával a kárösszeg azonnal per utján érvényesithetővé, s igy esedékessé vált s fp.-t e naptól kamat illeti meg, s ez esetben a bizonyítási feltételek 16. %-ának a fizetésre vonatkozó intézkedései alkalmazást nem nyernek. (89. jul. 5. 27,099.) — Bp. tábla: Hhagyja. (90ápr. 15. 6167/89.) — Curia: Hhagyja. (91. máj. 19. 1180/890. J. Sz. IV. 812;? — Azonos a biztosítási összeg utáni kamat tekintetében Curia: 91. szept. 12 1757/90. (J. Sz. V. 678.) 455. Curia : Fp.-nek a KT. 481. §-a alapján joga volt ugyan jég- 481. §. kárát még a termés beszedésének mkezdése előtt bírói becslés utján megáll apittatni és ha eme jogával idején nem él, azzal csak kárának bebizonyítását