Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

188 I. VAGYONJOG. Kereskedelmi ellentétben azt adta elő. h. az ajánlat tételekor egészséges volt, h. előző törvény. időben fekvő beteg nem volt és orvos által nem gyógykezeltetett. Az ennek Biztosítási bizonyítása végett alp. által felhívott és kihallgatott tanuk vallomásai ügylet, ugyanis alp. állítása mellett elfogadható bizonyítékot nem szolgáltattak és 474., 475. §§. M. Zs. tanú által vallott az a körülmény, h. a biztosítási ajánlatot jóval megelőző időben férje M. M. egy izben oldahiyilalás miatt ágyban fekvő volt, ha teljesen bebizonyíttatott volna is, habár ezt M. M. ajánlatában fel nem hozta, nem szolgálhatna alapul a biztosítás hatálytalannak nyilvánítására, mert nevezett tanú szerint is e bajában M. M. orvosi segélyt igénybe nem vett és csak 2 napig volt ágyban fekvő, az e szerint könnyű baj nem oly fontos körülmény, mely a biztosítás elvállalására befolyással lehetett volna. De nem szolgálhat alapul a bizlosilási szerződés hatálytalanítására az a körülmény sem, h. a 2-j. alatt csatolt ajánlatban M. M. polgári állásul azt jelentette be. h. ő pályafelügyelő (Bahnaufseher), holott valóban napibér mellett felfogadott vasúti kocsitisztitó és kocsifütő volt. Mert habár igaz, h. a foglalkozás oly körülmény, mely a biztosítás elvállalására befolyással lehet, a jelen esetben annak helyteleti előadását a biztosítási szerződés hatálytalanítására elegendő alapul elfogadni még sem lehet. Mert alp. maga sem vitatja, h. a vasúti kocsitisztitóuak és kocsifütőnek szo'gálattétele hátrányosabb befolyással volna az illetőnek élettartamára, mint a pálya felügyelőnek szolgálattétele, sőt alp. viszonválaszában maga azt állítja, h. M. M. mint kocsitisztitó csak könnyű munkálatokat végzett és elleniratában alp. erre alapított kifogása indokolásául csak azt hozta fel, h. M. M. vasúti kocsitisztitóként nyert napibéréből nem volt volna képes a béréhez aránytalan magas biztosítási dijakat fizetni. Mivel azonban M. M.-hoz a 2. sz. a. csatolt kérdőpontokban fizetése vagy egyéb jövedelme és igy fizetési képessége iránt kérdés nem intéztetett, kétségtelen, h. alp. a biztosított fizetési képességére súlyt nem is fektetett és igy a foglalkozás helyes bevallása a fizetési képesség szempontjából fontos körülményt nem képezett. Ezekhez képest alp.-nek öszszes kifogásai alaptalanok lévén, alp.-t a kereseti biztosítási összeg, ennek külön nem kifogásolt kamata stb. mfizetésére kötelezni kellett. — Curia : Hhagyja. (90. decz. 16. 828. Dt. XXIX. 121.) 476. §. 449. Curia : Magasabb v. nagyobb erőhatalmi véletlen alatt csak oly baleset érthető, melynek emberi erő egyáltalán ellen nem állhat s melyet minden elővigyázati intézkedés daczára megelőzni és elhárítani nem lehet. A hirtelen és váratlanul beállott záporeső által okozott kár ilyen nagvobb erőhatalmi véletlen által okozottnak tekinthető, mely ellen óvintézkedések, épp annak váratlan bekövetkezése miatt alkalmazásba sem vétethettek. Megvizsgálandó azonban, vájjon a záporeső okozható kár a károsult által idejekorán nem volt-e elhárítható? (92. jun. 1. 1846. Ü. L. 92. 28.) 450. Curia : Közönséges felfogás és nyelvtani értelemben is. komoh/ betegség alatt hosszú időn át tartott, ágyban fekvéssel kupcsola os és veszélyes kimen telit betegség értendő. Ha a biztosított nem is szenvedett komoly betegségben, de ha a hozzá intézett kérdésre azt vallotta be, h. orvosi gyógykezelés alatt nem állott és ha később kiderül, h. orvosi segélyt igénybe vett, a biztosítási szerződés érvénytelen. (92. márcz. 17. 1062/91. J. Sz. VI. 457.) 477., 478. §§ 451. Pécsi tábla : Alp. kifejezett beismerésével bizonyittatott, h. az a A kár meg- pajta és istálló, melyet alp. tűzkár ellen biztosított, fp. tjdonál képezi, h. állapítása, az emiitett épületek 1890. évi április havában leégelt és h. alp. a biztosító