Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 85 43. §., melynek /; pontja értelmében gyámságot és gondnokságot a csőd Atyai hatalom alatt állók nem viselhetnek, az előadottakhoz képest az atyára a dolog ter- 1877: XX. t.mészetéből folyólag nem alkalmazható. (87. jun. 7. 525. Dt. XVIII. 349.) CZ- 2O'RR4~ 1. Bp. tábla: Felp. keresetét arra alapítja, h. midőn ő alp.-ektől mint szülők'és szüleitől Márton-Vásárra elköltözni készült és alp.-ektől évenkénti 360 frt gyermekek vj. •segélyt kért: e kérelmére II- rendő alp. azt válaszolta, h. ő és I. r. alp. a szonostartási felp.-nek évenként 200 frt segélyt fognak adni. Másodrendű alp.-nek ez a kötelezettnyilatkozata azonban az alperesek elmarasztalására alapul nem szolgálhat. Jfe^e' mivel a szüléknek gyermekük javára tett abbeli nyilatkozata, h. azt évenként 'll—tf 'lQ bizonyos összeggel segélyezni fogják, nem állapit meg oly kötelezettséget. a ^ \ melynek teljesítését a gyermek szüleitől per utján követelhetné. Tartás czimén A törvényes pedig felperesnek a kereseti összeghez azért nem lehet joga. mivel a szülék gyermek tarmunkaképes és önálló háztartással biró gyermekük tartásáról gondoskodni nem kötelesek. Az előadott okoknál fogva felp.-t feitétlenül elutasitani kellett. (90. máj. 6. Ü. L. 90. 32.) 2—4. Bp. tábla: Felp. keresete oda irányul, h. miután ő két éven át kénytelen volt alp. hat törvényes gyermekét tartani s miután a költségek fedezéséhez alp. semmivel sem járult, utóbbi a két évi tartás czimén felszámított kereseti összeg megfizetésére birói határozattal köteleztessék. Az 1877. XX. t.-cz. 13. §-a értelmében azonban a kiskorú gyermekek tártába iránt első sorban a gyéimliatóság illetékes intézkedni és pedig azon esetben is, ha a szülök törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan különválva élnek s gyermekeik tartása és ellátásáról kellőleg nem gondoskodtak, Tekintet nélkül tehát arra, h. alp. a tárgyaláson nem jelent meg és igazolással se élt, a neheztelt Ítélet az 1881. LIX. t.-cz. 39. §. C) pontja alapján megsemmisítendő volt. Curia: Hhagyja. (86. nov. 16. 4822. J. 87. 9.) Azonos : Curia : 86. jul. 6. 3798. (J. 86. 145.) — 2467/84. (Ü. L. 84. 19.) 5. Curia: Az 1877. XX. t.-cz. 11. §-a értelmében a gyermek tartása első sorban az atyja kötelezettségét képezi ugyan, mindazonáltal, ha az anya törvényszerű ok nélkül — a mint éppen felp. tette azt •— a férj házától gyermekével együtt eltávozik, a tartás megtérítését férjétől, a gyermek atyjától jogosan nem követelheti. (90. szept. 19. 2067. P. T. XXI. 3.) 6. Curia: Első sorban az apa és csak ennek fizetésképtelensége esetén tartozik az anya a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekének ellátásáról gondoskodni, minélfogva a kiskorú gyermek részére készített ruhanemüek vételárában is első sorban az apa, és csak ennek fizetésképtelensége esetére marasztalandó az anya. (87. decz. 9. 3971. J. 88. 37.) 7. Curia: Az apa jogérvényes Ítélettel három gyermekének tartására nem egyenként bizonyos mhatározott összegnek, hanem általában a gyermekek nagykorúságáig évi 200 frt fizetésére egy összegben köteleztetvén, ezen összeget addig, mig mindhárom gyermeke nagykorúságát el nem éri, fizetni tartozik; tehát jóllehet a felek, t. i. a tartásra kötelezett atya s a végrehajtást kérő anya előadásai szerint egyik leányuk (a 3 gyermek egyike) férjhez ment, mégis a végrehajtás a jogérvényesen megítélt kétszáz forint tartásra nézve helyesen rendeltetett el. (87. máj. 5. 2694. J. 87. 82.) 8. Curia: Az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-ának a) pontja értelmében a 7 évet meghaladott fiúgyermek az atyánál hagyandó, ha csak a nő nem bizonyít oly körülményt, melynél fogva fiának erkölcsi nevelése az atyánál való maradás által veszélyeztetve volna, vagy hogy a gyermeket az alya jelen