Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 711 1. Bp. tábla: Felp. arra alapítja keresetét, h. alp. a közte és felp. A különválva között létesült és az A. a. okiratban foglalt szerződéssel vállalt kötelezett- élö nő tartása. ségét mszegve, félp.-t házából elűzte és felp.-tó'l a kikötött eltartást mvonja Készpénzbeli és igy jogában áll felp.nek a tartás egyenértékét ugy a múltra, mint a per követeléssé átfolyama alatti időre követelni. A bp. tábla az e.-biróság Ítéletének e részben változtatott mváltoztatásával felp.-t kérelmével egészben elutasitandónak találta, mert tartásdíj. sem a kihallgatott tanuk vallomásából, sem a hivatolt beszerzett bűnügyi iratokból nem állapitható meg az, h. alp. az A. a. szerződésben elvállalt kötelezettség teljesítését mtagadta és magát felp. irányában ugy viselte volna, h. a szerződés betartása lehetetlennek tűnnék fel, sőt némely tanuk egyenesen akként nyilatkoznak, h. alp. a szerződés betöltése végett felp.-t többször hivta házához, ki ott időszakonkint tartózkodott is ; és mert ily helyzetben felp. nem lehet jogosítva alp.-től az az által a per folyamán is felajánlott szerződésszerű kötelezettség természetbeni teljesítése helyett a tartás pénzbeli egyenértékét követelni. (88. ápr. 5. 9745.) Curia: Hhagyja különösen még azért, mert habár a per adatai szerint alp.-nek magaviselete felp.-nek elégséges okot szolgáltatott arra, h. alp. házából eltávozzék, a követelt tartásnak készpénzben való kiszolgáltatására alp. nem kötelezhető, mert a felek kötelezettségeit az A. a. szerződés szabja meg, abba felp. részére az köttetett ki, h. a házban lakhasson s alp.-sel egy háztartásban lehessen, a háztartási teendők fogalmával azonban össze van kapcsolva, h. felp. is a ház és gazdaság körül felmerült munkához tehetsége szerint hozzájáruljon s ez által maga felp. is megkeresse azt az élelmet, mely tartására szükséges, arra tehát alp. külön szerződési kikötés hiányában bíróilag nem kényszeríthető, h. felp. segítségét a gazdaság körül nélkülözvén, mégis havonkint felp.-nek fizetendő pénzösszeggel fedezze felp. tartási szükségleteit, mely egy-két év alatt a megvett jószág értékét is túlhaladná és midőn már alp. 140 frt vételárt is felp.-nek mfizetett. (88. szept. 7. 6275. Dt. XXI. 136.) 1. Curia: Felp. keresetét nemcsak a tartási kötelezettség mszünteté- A tai tásdij sére, hanem másodsorban arra is irányozta s keresetében azt is kérte, h. módosítása a az előbbi perek befejezte után előállott viszonyok következtében az eddigi tar- felek vagyoni tásdij leszállittassék, ül. bizonyos mhatározott összegre korlátoztassék s viszonyainak miután felp. ezt külön keresettel is érvényesíthette, alp.-nek a perújításra változásához alapított kifogása már ez okból sem volt bírói figyelembe vehető . .. Tekin- képest. tettel mindezekre, ugy arra, h. a fent idézett 7293J72. sz. a. keresettel megindított előbbi per befejezése után felp. által a jelen perben felhozott bizonyítékok tanúsítása szerint alp. időközben atyja után ingatlan birtokot örökölt, mely után szintén a per adatai szerint legalább is 400 /rí évi jövedelemben részesül és abból szükségleteit szintén aránylagosan fedezheti, figyelemmel mégis a felek társadalmi állására, alp. tartásdiját évi 300 frtra leszállítani kellett. (91. ápr. 8. 9887|90. M. I. 345.) 1. Bp. tábla : A nőnek azon joga, mely őt a tartás tekintetében férje Tartási igény ellenében megilleti, a férjnek csődbejutása esetében meg nem szűnik s e tekin- a férj csödbetetben a csődnyitás által csak annyiban áll be változás, h. a nőtertás tekin- jutása után. tétében őt férje ellen megillető jogait a csődnyitás után a csődtömeg ellen érvényesítheti és mert a tartásdíj évi mennyisége és ezen évi járadéknak mfelelő tőke összege felp. polgári állására és a csűdvagyon mennyiségére tekintettel, mérsékelten lett az e.-biróság által megállapítva. Ellenben az