Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 75 ment, alp.-t nem terhelheti, mert felp. is a nélkül, h. erről a helyben lakó A különválva férjét értesitette vagy a kibékülést megkisérlette volna, a közös háztartást élö nő tartása. néhány nap múlva szintén önként elhagyta és magával vivén mindenét, Készt- Tartásdíj meg helyre saját szüleihez eltávozott; annyival kevésbé terhelheti pedig alp.-t a neméllapitása fentebbi ténykörülmény, mert az elválás még 1876. ápr. 23-án történt és azóta az alp. férj a 2mj. 5'/. alatt becsatolt s felp. által kifogás alá nem vett több rendbeli engesztelő hangon irt leveleivel felp.-t az együttélésre többször felhivta és kibékülésre felszólitotta, s felp. nem állítja, annál kevésbé bizonyítja, h. a kibékülésre csak szándékot is tanúsított volna; tek., h. alp., midőn kibékülési kísérleteinek sikere nem volt, 9 év múlva, minek előtte a válópert 1885. évben megindította, a 6/. alatti levél szerint felp.-t erről értesítvén, felp. a 67- alatti levelében nemcsak azt nyilvánította, h. alp.-t az elválásban akadályozni nem fogja, de eme levelében ismét nem hoz fel oly körülményt, mely eléggé okadatolná azt, h. férje magaviselete kényszerűé őt annak elhagyására, illetőleg, h. a visszatérést jogosan megtagadhatta: nem forog tehát törvényes ok arra, h. a midőn a felek 1876 óta külön élnek, alp. a válóper tartama alatt felp. tartására köteleztethessék. (86. évi nov. 12-én 6595. P. T. XIII. 23.) 6. Guria: Felp. elutasittatik. Mert felp. önként hagyván el férjét s erre őt férjének a tanuk által bizonyított, de felp.-nek sem életét, sem egészségét nem fenyegető bánásmódja nem jogosíthatván fel, annál kevésbé lehetett a kereseti kérelemhez képest alp.-t tartásdíj fizetésére kötelezni, mivel ez a periratok mellett felmutatott közjegyzői tanusitványnyal igazolta azt, h. felp.-t a hazatérésre fölszólította, felp. azonban a hazamenetelt megtagadta. (86. márcz. 18. 6225/85. J. 86. 57.) 7. Bp. tábla : Felp.-t kereseti összes kérelmével elutasítja. — Indokok : Felp. arra állapította keresetét, h. alp. férje, ki 45—60 ezer frt évi jövedelem felett rendelkezik, 1886. jan. 24-én őt elhagyta s utóbb ellene a válópert is megindította, alp.-t tehát ideiglenes tartásdíj fizetésére kívánta köteleztetni. Alp. beismerte, h. nejét elhagyta s a válópert megindította; védekezésül azt hozza fel, h. erre nejének hűtlen s a tettlegességig terjedő sérelmes magaviselete miatt volt utalva, továbbá, h. neje javára a házasság tartama alatt 70 ezer frt értékű és évenkint 5 ezer frtot jövedelmező házat vásárolt, e vagyonból pedig felp. szükséglete kellőleg fedezhető. E védekezéssel szemben felp. beismerte, h. házassági kötelék keletkezése alkalmával vagyontalan volt, továbbá, hogy annak tartama alatt vásárolt és az adás-vételi ügylet megkötése idején 70 ezer frt értékű ház tulajdona kizárólag felp. részére lett bekebelezve, s ugyanezt mint önálló vagyonát utóbb eladta. A per adataiból az is kitűnik, h. a jelzett házat a terhelő és St. Károlyra engedményezett 20 ezer frt követelés kielégítése iránt alp. feltétlen fizetési kötelezettséget vállalván, eme követelés alp. ellen már per utján is érvényesíttetett s abból alp. 500 frtos heti részletek által 9000 frtot tényleg letörlesztett. A tényleg különvált nő által a válóper tartamára igényelhető tartásdíjnak az lévén czélzata, h. addig is. mig az elválás és vitás vagyoni viszonyok kérdésére nézve végérvényes intézkedés történik, a nő életszükségleteinek fedezete ideiglenesen biztosittassék ; ebből önként következik, h. tartásdíj megállapításának nincs helye az esetre, ha a házasság tartama alatt a nő oly önálló vagyonhoz jut, melyből a tartási igények kellőleg kielégíthetők. A mennyiben tehát a jelen esetben nem lett is teljes hitelt érdemlőleg bizonyítva, h. a