Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
72 CSALÁDI JOG. A különválva kényszerítve és eme tartási kötelezettségek iránti keresetek az 1881: LIX élő nő tartása, t.-cz. 13. §. c) pontja szerint sommás eljárás alá tartoznak: Minth. továbbá felp. eme jogára és illetve ebből a jogból származtatott követelés érvényesítésére nézve az a körülmény mit sem változtathat, h. az unitárius vallásra áttért alp.-re nézve a házassági kötelék egyoldalúan felbontatott, mert a menynyiben a házasság egyoldalú felbontása iránt olyan bíróság határoz, a mely bíróság a vagyonkövetelések eldöntésére nincs hivatva, ilyen esetben a nőt esetleg addig tartásdíj illeti, a mig a házasfelek között fenforgó vagyoni követelések végérvényesen rendeztetnek. (90. decz. 31. 55,943. J. 91. 37.) A tartás kö- 1. Bp. tábla: Peres felek szentszéki Ítélettel a férj vétke miatt ágy- és vetelhetésének asztaltól élethossziglan elválasztván, ez az elválasztás magánjogi tekintetben ideje. a házassági kötelék felbontásával egyenlő hatályú s felp.-nő férjével szemben mindazon igényeket érvényesítheti, melyek őt a házassági kötelék mszünte esetén illetnék: ez alapon a nő, a neki rendszerint csak a férje halála után járó törvényes hitbért is követelheti. (21355/85. Dt. XXVIII. 296.) 2. Bp. tábla: Ha a házasfeleknek ágy- és asztaltól határozatlan időre elválasztása a férj hibája folytán történt, a feleség férjének vagyonához és foglalkozásához mért tartásdijt követelhet. (2790/83.) Curia: Hhagyja. 6409/83 Dt. XXVIII. 296.) A tartásdíj 1. Bp. tábla: Az ideiglenes jellegű női tartásdíjnak az a rendeltetése, követelhetésé- h. a tényleges különválásra kényszerült nő ellátása addig az ideig biztosítva nek alapja, legyen, a mig a házassági kötelék felbontásából eredő, személyes és vagyoni vitás viszonyok bírói határozattal rendeztetnek, a miből nyilvánvaló, h. ha a válóper bírósága akár a törvény külön rendelkezésénél fogva, akár hatáskör hiánya miatt nincs hivatva arra, h. a házassági kötelék felbontásánál szükségképpen kapcsolatos vagyoni kérdéseket is eldöntse, ez esetben a nőt emez ideiglenes tartásdíj nem csupán a házassági személyes kötelék felbontásáighanem addig az ideig illeti, a mig a házassági kötelék felbontásából kifolyó vagyoni kérdések is birói határozattal rendeztetnek. Minth. pedig az izraeliták közötti válóperekben követendő eljárásra nézve 1863. évi nov. hó 2-án kelt kanczelláriai rendelet 21. szakasza szerint ezekben a perekben a vagyoni követelések el nem dönthetők, eme szakasz azonban kifejezetten is rendeli, h. a nő illendő tartása esetleg a vagyoni követelések eldöntéséig kiszabandó. — minth. továbbá az alp. beismerte, h. a felp. 30,000 frt hozománya kiadása iránt ellene rendes pert tett folyamatba és h. ez a per még nincs befejezve; végre minth. a felp. emez ideiglenes jellegű tartásdijat nem magában a válóperben követelte, hanem ez iránt 55,592/87. sz. a. külön pert inditott és ebben a perben 8480/88. sz. a. kelt harmadik fokú határozattal itélt dologgá vált az a körülmény, h. a felp.-t az 1872. évi febr. 13-án kelt házassági szerződés alapján havi 200 forint tartásdíj illeti s ez Ítélet indokolása szerint is az alp. marasztalásánál különösen figyelembe vétetett, b. a felp. hoz-o mányát az alp. élvezi, mindezeknél fogva az alp.-t a kérdéses hozomány kiadása iránt inditott per eldöntéséig terjedő időre, a már megállapított 200 forint havi tartásdíj fizetésére kötelezni kellett. (90. okt. 27. 42992.) — Curia : Hhagyja annál is inkább, mert az 1863. évi nov. 2-án kelt udvari rendelet 21. §-a világosan rendeli, h. a vagyoni viszonyok végleges rendezéséig a nő és gyermekek részére az illendő tartás kiszabandó és azon körülmény, h. felp. a hozomány kiadása iránti perben egyúttal az ezután járó kamat megítélését is kérte, a tartás iránti keresetet ki nem zárja, miután azon