Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

70 CSALÁDI JOG. A házastársak vagyoni jogviszonya egymás közt és 3. személyek irányában. Házastársak közti jogügyletek* * L. a végrehajtási igényperre vonatkozó határozatokat is. 95. §. 4. bekezdése szerint is ily üzlet után kivetett adóért a házastárs csak az esetben felelős, ha az általuk közösen folytattatik, alp. pedig nem állítja, h. a fentebbi gyárüzletben felp.-nek is része volt: hhagyatik. (85. ápr. 9. 1897. P. T. X. 9.) 2. A szentesi jbg.: Felp. elutasittatik. — Indokok : Az 1876. évi XV. t.-cz. 71. §-án 2. bekezdése rendelkezéséhez képest a családfőre kirovott keresetadóra nézve a közös háztartásban élő házastárs egyetemlegesen felelős, és az 1881. év LX. t.-cz. 49. §-a értelmében a házas felek együttlakásának tartama a. a házas felek birlalásában levő ingóságok a férj ellen vezetett végrehajtás esetében lefoglalhatok. Minth. pedig foglaltató Szegvár község a fentebb hivatkozott törvények értelmében jogosan járt el akkor, midőn az igénylő felp. férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával az igényelt ingókra habár azok a közös háztartásban élő nő tulajdonait képezték legyen is, a családfőre kirovott kereseti adótartozás czimén foglalás alá vetle; s minth. ebből folyólag az igénylő felp. tulajdonjogát tagadnia, s a biróságnak erre vonatkozólag a bizonyitási eljárást megrendelni nem kellett, a tanuhallgatás ezen okból mellőzendő volt. (86. febr. 26. 1059.) Curia: Hhagyja, különösen az 1883. évi XL1V. t.-cz. 95. §-a alapján. (8.8. jan. 5. 6240/87. J. 88. 73.) 1. Curia: Házastársak által egymás között létrehozott oly vagyon átruházási szerződések, melyek folytán azok az átruházott vagyonnak továbbra is közös birtokában és haszonélvezésében maradnak, jóhiszemű s különösen oly hitelezők irányában, a kiknek követelése az átruházást megelőző időből ered hátrányos nem lehet és azért jogi hatáhjlyal nem birhat. Ennélfogva a Bm alatt felmutatott vagyon átruházási szerződés alapján felp. kereseti igénye az 1—3. tétel alatti terményekre nézve sem volt ez esetben azon körülmény miatt megállapítható, hogy ezek az igénylőnek tulajdonául telekkönyvezett ingatlanokon termettek. Mert a felmutatott okirat szerint a végrehajtást szenvedett férj ingatlanait felp. nőre részben hozományának visszapótlása czimén ruházta át, már pedig a házasság fennállásáig magának a hozománynak haszonélvezete sem illeti a nőt kizárólag; de azonfelül az átruházott ingatlannak kizárólagos haszonélvezetére felp.-t az átruházási szerződés értelmében sem lehet hivatottnak elismerni, minth. abban az átruházó magának a holtiglani eltartást kikötötte. (86. decz. 21. 6407. Ü. L. 87. 3.) 2. Curia: Habár a közjegyzői okiratban foglalt jogügylet a házastársak közt érvényes, ebből még nem következtethető, h. az jogot szerzett harmadik személyek ellenében is érvénynyel bírjon, miután a házastársaknak egymás irányában tett beismerései harmadik személyek ellenében is érvényesíthető dologi jog szerzésére nem elegendők. (88. nov. 13. 8348. J. 89. 1.) 3. A czeglédi jbiróság: Az igényelt ingók végrehajtást szenvedett birlalatában találtatván, a D. a. közjegyzői okiratra alapított kereset elutasítandó volt, mert a végrehajtás küszöbén házastársak között létrejött adásvételi ügyben más hitelezőkkel szemben annál kevésbé jöhet figyelembe, mert az állítólag felp. birtokába átment ingók használatára vonatkozó ügylet az E. alatti szerint a végrehajtás foganatosítása után jött létre stb. — Curia Hhagyja. Mert a D. alatti közjegyzői okirat ugyan tulajdonjoghoz való jogczimet igazol, de ez tényleges birtokba vétel nélkül harmadik személyek ellen is érvényesíthető tulajdonjogot nem állapit meg, jelen esetben pedig a felül-