Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 43 mányra nézve oly megállapodás foglaltatik, h. ha a nő a házasság első Hozomány. évében halna el. a férj a hozományt egészben; ha a második évben halna el, A hozomány azt felében tartozik a szülőknek visszaadni, de a nő később beálló elbalása megtérítésének esetére a szerződésben rendelkezés nincs : ily esetben a nő később beállott módja. halálozása a (érj örökösödési jogát ki nem terjesztheti az egész hozományra. mert a szerződés nem intézkedvén, törvény erejénél fogva a készpénzbeli hozomúnij mtartásárá a férj jogosítva nincs; de másrészt a nőnek a 2. évnél később beállott elhalása a túlélő férjet a házasság 2. évében nyert jogától sem foszthatja meg s igy a hozomány feléhez a férjnek örökösödési joga ily esetben neje későbbi elhalálozása esetén is fenmarad. A kereskedőre nézve nem, szükséges bebizonyítani, h. a készpénzbeli hozományt saját vagyonába fektette. —{Ezzel azonos:, Curia: 84. ápr. 16.7694/83. P. T. VIII. 9. Curia: 87. márcz. 29. 1092. J. 87. 65.) a — d) Curia: A férj anejének betegségére fordított nagyobb, a hozományt is túlhaladó összegekre nem hivatkozhat?k a hozomány visszaadása iránti perben, minth. a férjnek törvényszerű kötelessége nejét ellátni. Azonos: 84. ápr. 16. 7694/84. (P. T. VIII. 9.) — Curia: A házastársaknak betegség esetén egymást ápolni és gyógyíttatni a házassági viszonyból kifolyó kötelességük s ezért sem dijazást nem igényelhetnek, sem netaláni kiadásaik mtéritését nem követelhetik. (83. okt. 23. 21080. Dt. IX. 349.) — Ellenkező: Curia: Nem követelhető vissza a hozomány, ha az a nő szükségleteire, pl. betegeskedésre vagy fürdői utazásokra elkelt és ugy a férj vagyonába beruházható nem volt. (87. febr. 17. 7153/86. Dt. XVII. 50.) Azonban a férj hivatkozhatik ezekre igenis akkor, ha ezen költekezések a házasság alatti közös jövedelmekből ki nem kerültek s azok miatt törzsvagyona csorbát szenvedett. Ha a házassági szerződésben a hozomány visszafizetésére határnap kikötve nem lett, kamatok csak azon naptól követelhetők, midőn felp.-ek a visszafizetést követelték. (83. okt. 29. 4101. P. T. VII. 3.) 13. Bp. tábla: Felp. keresetével elutasittatik, stb. — Indokok: A férjnek készpénzben átadott hozomémy ezen átadás által a férj tulajdonává válik s a nő hozománya visszafizetését csakis férjétől követelheti. Nem tesz e részben különbséget az sem, h. jelen esetben a hozomány bukott czég ellenében jegyeztetett be a czégjegyzékbe, mert ha a férj a tulajdonává vált hozománybélipénzösszeget, mint a közkereseti társaságnak tagja, a czég üzletébe fekteti, ezen összeg az ö betétét képezi s a befektetés folytán a nő a közkereseti társaságnak hitelezőjévé sem válik; és mert a bejegyzés a követelést nem menti fel attól, h. hitelezői minőségét annak ellenében igazolja, kitől fizetést kiván, — már pedig a fenebbiek szerint felp. bukott czégnek nem hitelezője. Ezeknél fogva s miután felp. hozományát csakis bukott czég vagyonából kérte kifizettetni, őt keresetével elutasítani kellett. Curia: Hhagyja. — Indokok: A készpénzbeli nöhozomány csak a férjtől követelhető vissza; az esetben tehát, midőn, mint a jelen esetben, a férj valamely közkereseti társaságnak beltagja, a hozományát visszakövetelő nő, mint férjének magánhitelezője, csakis a keresk. törv. 95. §-ában körülirt igényeket érvényesithet. hozomány czimén azonban a társaséig ellen követelési joggal nem bír. A hozománynak bejegyzése ily esetben csakis a férjnek magánvagyonára netán elrendelt csődben biztosítja a törvényszerinti elsőséget. Azon körülmény pedig, h. felp. férje az átvett hozomcuiyt a közkereseti társaság vagyonába beruházta, felp. részére a társaság ellen hozomány czimén kereseti iogot nem állapithat meg. (84. szept. 16. 428. Dt. IX. 304.)