Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
196 ÖRÖKLÉSI JOG. Öröklés ezen lemondás folytán a parochiára. ül. javadalomra nézve a kánoni jog szeegyházi szt- rint minden jogigényeit elveszti és a közte és az egyház községe közötti mélyek után. kötelék megszűntével egyszersmind parochus lenni megszűnt: annálfogva A parochiájá- nevezett örökhagyóra mint nem parochusra nézve a jelzett statútumok hivaról lemondott tolt rendelkezése ki nem terjedvén s ekként ő az egyházi alapokra hagyoIclkész végren- mányozni többé köteles nem lévén, az e.-biróság ítéletének mváltoztatásávaL delkezése. felp. keresetével elutasitandó volt. Curia: Az e.-bíróság Ítélete hagyatik helyben indokolásánál fogva és azért: mert örökhagyó K. [. a parochiáról való lemondása és nyugalomba lépése által mszünt ugyan parochus lenni, azonban ebbeli jellegétől is megválni, mint az iratoknál hiteles alakban levő végrendeletének aláírása is tanúsítja, maga sem kívánt, az egyházmegyének pedig kétségtelenül tagja maradt; s mert a hiteles alakban csatolt egyházhatósági rendeletben a parochusok szóban forgó kötelezettségére nézve valamely mkülönböztetés téve nincs. (88. nov. 29, 1728. Ü. L. 89. 2.) A főpapok 1, Lfi.: A kath. főpapoknak adható végrendelkezési engedély legfőbb kegyvégrtiidelke- Uri jogon alapulván, s ehhez, sem az ebből kifolyó azon kegyelmi tényhez. zési joga. mely szerint a végrendeleti díj lefizetésének elmulasztásából származott hátrányok legf. kegyelem utján elengedtetvén, a kincstárra esett örökségi rész az örökösöknek kiadatni rendeltetik, az országgyűlés jóváhagyása nem igényeltetik és ennélfogva a kegyelmi tény folytán az illető örökösöknek a kincstár elleni joga biróság előtt is érvényesíthető. (73. máj. 19. Dt. r. f« X. 252. sz.) 2. Lfi.: A magy. polg. magánjog visszaállítása után a kath. főpapok végrendelkezési képességére végre ismét a Kollonich-féle egyezmény szolgálván irányadóul, annak értelmében a főpapok szerzeményi javainak egy harmadrésze tves örökrész czimén a kir. ftscust illeti s erről azok kir. engedély, jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhetnek, különben a végrendeletüknek 2/8 részen tul terjedő rendelkező része félreteendő; azontúl azonban a fiscus öröklési joga nem terjedhet, habár a végrendelet, külkellékek hiánya miatt, egészen semmis lenne is. (77. febr. 18.13716/78. Dt. r. f. XXII. 50.) 3—4. Curia: Ha elfogadtatnék is az, h. a magyarországi főpapoknak az 1855. concordatumban szabad végrendeleti jog engedélyeztetett: még sem lehet ezt jelen perben, felp. kereshetőségére nézve akadálynak tekinteni azért, mert a magy. kir. vallás- és közokt. minister 1871. máj. 1-én kelt B. a. körrendeletével, a magyarországi latin és görög kath. püspököket mihez tartás végett értesítette, h. a főpapok végrendelkezési joga, mig e kérdésre nézve a törvényhozás másként nem intézkedendik, az 1715 : XVI. t.-czikk értelmében mbirálandó lészen. H. ezen rendelet ő Felsége legf. szándékának és akaratának mfelelő volt, mutatja az, h. mindez ideig sem meg nem tagadtatott, sem vissza nem vonattatott. Minth. pedig n. B. László szatmári püspök, a ministeri rendelet kibocsátása után és az abban foglalt figyelmeztetés ellenére, legf. kir. engedély nélkül s igy az 1715. évi XVI. t.-czikkbe ütközőleg. 1872. jan. 19-én összes szerzeményeiről végrendeletileg intézkedett : az alsóbiróságok helyesen ítéltek, midőn az imént említett végrendelkezést a szerzeményi hagyatéknak egy harmad részére nézve hatálytalannak mondották ki. (83. jan. 31. 3897/82. Dt. IV. 104.)— Azonos : Curia : 7563/82 5. Pécsi tszék: Felp. keresetével elutasitandó volt: 1. Mert benyújtott keresetei és első perbeni válasza alapján végrehajtató ítéletet hozni nem
